Ami a célunk
Kiállításunk anyagára támaszkodva megjelent egy tetszetős kiadvány, amely 60 oldalon keresztül, színes képekkel illusztrálva állít emléket azoknak, akik bármikor készen álltak életüket adni hazájukért, nemzetükért.
A 2024 elején induló, tíz helyszínen megvalósuló vándorkiállításhoz egy Wittner Mária életét és közéleti hitvallását ismertető emlékülés, valamint egy konferenciakötet megszületése is kapcsolódik.
Nemzeti ünnepünkön szentelték fel a tavaly elhunyt 1956-os szabadságharcos, volt halálraítélt, Wittner Mária síremlékét Dunakeszi temetőjében.
Mecseknádasd önkormányzata nagyon nehezen vált meg a Felszabadulás utcától, pedig a kommunista rendszer hajnalán a sváb falu negyven százalékát kitelepítették. Reméljük, a Gebhardt–Schneider házaspár fellépése másokat is tettekre sarkall, hiszen országszerte bőven akadnak még önkényuralmi elnevezések.
1871-ben Párizsban bebizonyosodott, hogy a kommunista világmegváltáshoz hullahegyeken át vezet az út.
33 évvel a rendszerváltozás után eltűnt Magyarország térképéről az utolsó olyan közterület, amely Szamuely Tibor nevét viselte, miután Nagybaracska önkormányzata idén megvált kommunista utcaneveitől.
Most azért gyűjtünk adományokat, hogy a középiskolai vándorkiállítás központba állítsa a tavaly elhunyt ’56-os legenda életútját.
A Fonyódi Polgári Egyesületnek ezúton is köszönjük a meghívást, rendezvényükkel újra sikerült bebizonyítani, hogy a nagyközönséget patrióta szellemiségű programokkal is meg lehet szólítani.
A Patrióták álláspontja világos: a jogi utat végig kell járni, nem jár sétány az önkényuralom működtetőinek.
Szabó Ervin, Horn Gyula, Révai József vagy éppen Mesterházi Lajos – mindnyájan aktív szerepet vállaltak a kommunista rendszer kiépítésében vagy ideológiai megalapozásában, mégis a mai napig utcák és intézmények viselik nevüket. Az M5 kulturális csatorna História című műsorában a dicstelen névadókat vették célkereszbe.
A magyarság lelki gyógyulása nem lehetne teljes a hősök emlékezetének újjáélesztése nélkül – hangzott el A haza ifjú hősei című vándorkiállítás Nagykanizsai ünnepélyes megnyitóján.
A közelmúltban megnyílt Mindszentyneumban kezdte meg idei vándorútját a tíz huszadik századi fiatal hős életútját bemutató vándorkiállításunk. „A haza ifjú hősei” című tárlat január 12-én, a doni hősök emléknapján nyílt meg a zalai megyeszékhely impozáns látogatóközpontjában, ahol január 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
A Patrióták küldöttsége mindenszentek és halottak napja alkalmából 2018 óta minden évben koszorút helyez el az egyesület által állított kopjafáknál.
Már több mint két éve járja az országot „A haza ifjú hősei” című iskolai vándorkiállításunk, amely tíz, XX. századi fiatal magyar példamutatásán keresztül mutatja be a nemzet igaz történetét. A pannók most a Győr-Moson-Sopron megyei Darnózselin, a Szigetköz Körzeti Általános Iskolában mutatkoztak be, az intézmény ünnepségén Nagy István agrárminiszter is beszédet mondott.
A Patrióták nevében egyesületünk elnöke, Hetzmann Róbert az alábbi sorokkal emlékezik meg a szeptember 14-én elhunyt Wittner Máriáról, ’56-os szabadságharcosról, a kommunista diktatúra áldozatáról.
Nem csak az erkölcsöt és a jó ízlést sérti, jogrendbe is ütközik a Fővárosi Önkormányzat júniusi rendelete, amellyel a kommunista önkényuralmi rendszert kiszolgáló Horn Gyuláról neveztek el egy sétányt.
Sokak őszinte felháborodását váltotta ki a fővárosi önkormányzat döntése, miszerint az 1956-os szabadságharc leverésében szerepet vállaló, majd a pártállam későbbi évtizedeiben fontos tisztségeket betöltő Horn Gyuláról neveznének el egy XIII. kerületi sétányt.
A Fonyódi Művelődési Központban tartott előadást a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke.
November végén egyesületünk elnöke, Hetzmann Róbert a Hegyvidék TV vendégeként a Nagyapa, ki volt Szabó Ervin? című könyvünkről beszélgetett Krassó Lászlóval a Duett című műsorban.
A magyar orvos hősi halottak emlékművénél koszorúztunk idén november negyedikén az 1956-os forradalom hőseinek emlékére a Nemzeti Fórum Egyesület megemlékezésén.