Antikommunizmus
Szabó Ervin, Horn Gyula, Révai József vagy éppen Mesterházi Lajos – mindnyájan aktív szerepet vállaltak a kommunista rendszer kiépítésében vagy ideológiai megalapozásában, mégis a mai napig utcák és intézmények viselik nevüket. Az M5 kulturális csatorna História című műsorában a dicstelen névadókat vették célkereszbe a megszólalók, köztük Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat igenis át kell nevezni!
Lassan négy év telt el azóta, hogy a Patrióták csapata a budapesti Szabó Ervin téren akciózott, felhívva a közvélemény és a döntéshozók figyelmét annak a helyzetnek a tarthatatlanságára, hogy a fővárosi könyvtárhálózat névadója egy szélsőséges nézeteket hirdető, a vörösterrorral szimpatizáló egyén, aki ráadásul a tanácsköztársaság szellemi megalapozója volt.
A tiltakozás azóta sem vezetett eredményre: az általunk ösztökélt eljárások nem indultak meg az őszi önkormányzati választásokig, amikor is a főváros baloldali kezekbe került, és a kommunista utcanevek száma nemhogy csökkent volna, hanem tovább gyarapodott. Először a VIII. kerület vezetése nevezett el egy közterületet Koltói Annáról, majd a XIII. kerület lépett, ahol ma sétány viseli az ’56-ban karhatalmistaként tevékenykedő Horn Gyula nevét. (Utóbbi ellen tavaly nyáron közérdekű bejelentést tettünk Wittner Mária 1956-os szabadságharcossal közösen, aki azóta elhunyt.)
Az M5 műsorában a kommunista diktatúra velünk élő szellemi örökségét vettük célkeresztbe. Az adásban Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Szabó Ervin Könyvtár átnevezéséért indított kezdeményezésről és a névadó bűneiről beszélt. Mező Gábor újságíró felidézte, amikor Szabó Ervin és köre merényletet szervezett Tisza István ellen. Azért nem vehetett részt a proletárdiktatúrában, mert hónapokkal korábban meghalt – hangzott el.
A kommün XX. század eleji forrásvidékéről, a Galilei Kör szerveződéséről már Borvendég Zsuzsanna történész beszélt, aki kiemelte: tagjai az első pillanattól kezdve a marxizmus szélsőséges irányát képviselték, a szervezet finanszírozói között a legradikálisabb szabadkőműves páholyokat találjuk. Domonkos László írót a kommunista rendszer ünnepelt írójáról, az utcanévadóként is előforduló Mesterházi Lajosról kérdezték: különösen kártékony figurának tartja, aki az ’56 utáni megtorlás idején vehemensen támadta a népi írókat. Ez fogja fenntartani a nevét az utókor számára – mondta.
A műsorban megszólalt Varga János 1956-os szabadságharcos, továbbá Nagy Tibor történész, Sebestyén Mihály művelődéstörténész, Ötvös István egyetemi docens, Rácz János történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa, valamint Máthé Áron történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága). A felvétel megtekintésre ajánlott, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat pedig át kell nevezni!
Patrióták © 2023. 02. 03.