A Horn Gyula sétánynak el kell tűnnie a térképről

A Horn Gyula sétánynak el kell tűnnie a térképről 2560 1462 Patrióták
Wittner Mária öröksége kötelez

A Horn Gyula sétánynak el kell tűnnie a térképről

Nagy indulatokat váltott ki a hír, miszerint a Fővárosi Kormányhivatal arra kötelezte Budapest vezetését, hogy harminc napon belül nevezze át a tavaly megszavazott Horn Gyula sétányt. Bár a főváros hallani sem akar róla, a volt miniszterelnök nevét viselő közterület törvénysértő, Horn Gyula ugyanis – egyebek mellett – 1956-ban karhatalmistaként vett részt a szabadságharc leverésében. A Patrióták álláspontja világos: a jogi utat végig kell járni, nem jár sétány az önkényuralom működtetőinek.

A Patrióták csapata elsők között tiltakozott tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy Budapesten a kommunista önkényuralmi rendszert kiszolgáló Horn Gyuláról neveztek el egy sétányt. A szervezetünk által írt beadványhoz Wittner Mária 56-os szabadságharcos, halálraítélt is csatlakozott, aki nem sokkal később elhunyt. A Fővárosi Kormányhivatalnak címzett közérdekű bejelentésben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kértük, mivel Horn Gyuláról rendszerváltozás előtti, azon belül is elsősorban 1956-os szerepe miatt nem lehet utcát elnevezni.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ugyanis kimondja, hogy közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A kormányhivatal azonban addig nem tudott lépni, amíg a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása meg nem született Horn Gyula személyéről.

Azóta szervezetek, mozgalmak, pártok és magánszemélyek sora lépett fel az erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan kultuszépítés ellen. Három lakiteleki polgár, köztük Felföldi Zoltán publicista megelégelve a képtelen helyzetet, cselhez folyamodott. Alapítványt kívántak létrehozni Horn Gyula emlékére, ehhez ugyanis az MTA névhasználati engedélyére volt szükség. A bravúros lépéssel sikerült kikényszeríteni, hogy a tudós társaság szakvéleményt adjon az egykori pufajkásról, későbbi politikusról, ami – tekintettel a történelmi tényekre – nemcsak az alapítvány, hanem a Horn Gyula sétány sorsát is megpecsételte. Az MTA ugyanis kimondta: „Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azóta elindult, a Fővárosi Önkormányzat harminc napot kapott a Horn Gyula sétány átnevezésére, ami a jelek szerint egyhamar nem fog megtörténni. A főváros vezetését „természetesen” továbbra sem hatja meg a kommunista diktatúra áldozatainak érzékenysége, ezért könnyen lehet, hogy az ügy bíróságon köt majd ki. Ez azonban nem lesz példa nélküli, évekkel korábban a baloldali vezetésű Nyírbátor egészen a Kúriáig ment a kommunista rendszerből örökölt utcanevek megőrzéséért. Ha Budapest vezetése is így tenne, sőt a legfőbb bírósági szerv döntését sem tartaná tiszteletben, akkor is lesz megoldás: szégyenszemre a kormányhivatal fogja átnevezni a sétányt, ahogy ez Nyírbátorban is történt…

„Ezt a folyamatot végig kell vinni, és azt várják, hogy a kormányhivatal tenni fogja a dolgát, hiszen az alaptörvény szerint a magyar demokrácia az ’56-os szabadságharcban gyökeredzik” – nyilatkozta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke minap a Magyar Nemzetnek.

Patrióták (c) 2023. március 30.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.