A történet 2014. január 22-én, a magyar kultúra napján kezdődött. Tizenhatan gyűltünk össze a budai Várban, a Mátyás-templom mellett, Szent István király szobránál. Egy maroknyi, jórészt fiatalokból álló társaság voltunk, amelyet egy egyszerű felismerés hozott össze: nem elég szeretni és időnként fölemlegetni nemzeti örökségünket, tenni is kell érte. Ez a gondolat lett azután a Magyar Patrióták Közössége tizenkét esztendejének egyik legfontosabb vezérfonala.

Az eltelt évek alatt a Patrióták bejárták a Kárpát-medence számos, sokszor alig ismert magyar vidékét. Ott voltunk a Szerémségben, a Bánságban, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken; pusztuló templomokat, kastélyokat és temetőket dokumentáltunk, szórványközösségeket kerestünk fel, elfeledett történelmi emlékeket kutattunk. A kezdeti évek egyik legfontosabb tapasztalata éppen az volt, hogy egy kis civil közösség is képes változást elérni, ha felismer egy elfeledett ügyet, nyilvánosságot teremt körülötte, és másokat is cselekvésre ösztönöz!

Ebből a gondolatból születtek az elmúlt tizenkét év emlékezetes kezdeményezései. A bánsági magyar templomok megmentéséért indított fellépés, a szerémségi Maradék és a kárpátaljai magyar szórvány támogatása, a Bem téri Radetzky-laktanya megmaradásáért folytatott küzdelem, a fejfakutatások, a könyvek, ismeretterjesztő filmek és kiállítások mind ugyanannak a szolgálatnak különböző formái voltak. Az örökségvédelem fogalma nemcsak épületeket jelentett számunkra, hanem történeti emlékezetet, népi kultúrát, szórványkutatást, könyvkiadást, filmet és oktatást is.

Száz fénykép egy tizenkét éves történetből

A Patrióta história ennek az útnak a képes krónikája. A kötet száz fényképen keresztül idézi fel az elmúlt tizenkét esztendőt. Nem teljes eseménytárat kívántunk készíteni, hanem olyan pillanatokat megőrizni, amelyekből kirajzolódik, honnan indultunk, merre jártunk, kik álltak mellénk, mit sikerült elérnünk – és mi az, ami továbbra is feladat maradt.

A könyv lapjain ezért egymás mellé kerülnek a kezdeti kutatóutak és a későbbi nagyobb vállalkozások, a szórványban tett látogatások és a budapesti megmozdulások, jótékonysági estek, koszorúzások, könyvbemutatók, közösségi pillanatok és értékmentő akciók. Sikerek és kudarcok egyaránt helyet kaptak benne, hiszen tizenkét év történetéhez mindkettő hozzátartozik. Ahogyan a kötet előszava fogalmaz: nem azért született meg a könyv, hogy azt bizonyítsa, minden sikerült, és nem is azért, hogy emlékművet állítson egy szervezetnek. Azt szeretné megmutatni, hogy volt tizenkét esztendő, amikor magyar emberek újra és újra elindultak valamiért, amit fontosnak tartottak.

Különleges hely illeti meg ebben a történetben a rákosmezei Királydombot. Az egykor szinte teljesen elfeledett történelmi helyszín ügyét a Patrióták kutatták fel és vitték a nyilvánosság elé, majd kezdeményezésük nyomán az Országgyűlés 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ezt kiállítás, emlékkönyv, dokumentumfilm, konferencia és a Királyfeszt rendezvényei követték. 2026 márciusában pedig felavattuk a közadakozásból elkészült fatornyos emlékjelet és országzászlót.

Talán ezért is különösen találó, hogy a Patrióta história először éppen a Királydombon kerül az érdeklődők kezébe.

A könyvvel csak a Királydombi Családi Napon lehet találkozni

A Patrióta história – Tizenkét év örökségünk szolgálatában a Magyar Patrióták Közössége kiadásában jelent meg. A kötet megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatása tette lehetővé.

A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül. Az érdeklődők kizárólag szeptember 27-én, vasárnap, a Királydombi Családi Napon találkozhatnak a könyvvel.

Tizenkét év után lehet a múltra emlékezni – és lehet folytatni. A könyv az elsőt szolgálja – a másodikhoz továbbra is emberek kellenek…

Magyar Patrióták Közössége © 2026. 09. 18.