1956 késő őszén magyar szabadcsapatok fegyverropogásától volt hangos a környék – ők voltak a Mecseki Láthatatlanok –, most azonban más okból látogattunk el a Baranya vármegyei községbe. A kommunista utcanevek megváltoztatásáért lassan öt éve indult kezdeményezésünk lényege, hogy Magyarországon ne legyenek többé önkényuralmi közterület- és közintézménynevek. Mecseknádasdon ez a cél nem valósulhatott volna meg helybeli patrióta érzelmű polgárok tevékeny közreműködése nélkül, ugyanis az önkormányzat a Felszabadulás utcát többszöri nekifutásra sem volt hajlandó átnevezni.

Mecseknádasd Árpád-kori település, a hagyomány szerint a közeli Rékavárban született Skóciai Szent Margit, III. Malcolm skót király felesége, aki Szent István király unokája volt. A törökdúlás idején elnéptelenedett Nádasdra sváb telepesek érkeztek, így 1945 után ez a falu különösen megérezte, mit is jelent a szovjet megszállás: a terror, a pusztítás és a kitelepítés kezdetét – emlékeztet a videóban Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke.

Az ún. „Felszabadulást”, azaz április negyedikét, a szovjet megszállás napját 1950-ben egy törvényerejű rendelet nyilvánította a népköztársaság állami ünnepévéé. A kisfilmben felidézzük, mit is kellett ezalatt érteni a kommunista rendszerben: „Április 4. a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hűségnek ünnepe, felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltalmazója, a béke legfőbb őre és legerősebb támasza a Szovjetunió, a dicsőséges szovjet hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója s igaz barátja, a nagy Sztálin iránt.” (1950. évi 10. tvr. 2. §)

A videóban megszólal Gebhardt Edit és Schneider Tamás, az utcaátnevezés kezdeményezői. Gebhardt Edit számára tősgyökeres nádasdi család sarjaként különösen sértő volt, hogy a település egyik utcája a Felszabadulás nevet viselte. „Egy tízéves kisfiú története késztetett arra, hogy ennek az utcanévnek nem szabad megmaradnia” – hívja fel a figyelmet a szovjet megszállást követő kitelepítésre.

Schneider Tamás a videóban emlékeztet, hogy bár a törvényi háttér rendelkezésre állt, az önkormányzat mégsem volt hajlandó átnevezni a Felszabadulás utcát, noha 1945 után a falu 40 százalékát kitelepítették. Ekkor a törvényességi felügyelethez fordultak, ám nem várt fordulat következett: az önkormányzat elutasította a beadványt, és kitaláltak egy teóriát, miszerint az utca a török alóli felszabadulás emlékére kapta az elnevezést. Ezt a mesét senki sem hitte el, kivéve a Magyar Tudományos Akadémiát, amely jóváhagyta az önkormányzat légből kapott magyarázatát, így a törvényességi felügyelet nem indíthatott eljárást.

A házaspár nem hagyta annyiban a szégyenteljes ügyet, levéltári kutatást folytattak és rábukkantak az elvtársak jegyzőkönyvére, amely a napnál is világosabban kimondja, hogy az utcát a felszabadulásnak nevezett szovjet megszállás emlékére nevezték el, melyet annak idején még Aczél György is megcsodált. A dokumentum bizonyító erejű volt, így az önkormányzat csaknem négy évig tartó huzavona után végül átnevezte a kommunista önkényuralom – aligha véletlenül – itt felejtett elnevezését.

A mecseknádasdi Felszabadulás utcát idén májusban sikerült eltörölni, ma már Patak utcának hívják. A Patrióták kisfilmjéből kiderül: a kitartó és áldozatos munka meghozza gyümölcsét, van értelme küzdeni az önkényuralom lélekmérgező hagyatéka ellen. Azt reméljük, hogy a felvételt látva mások is követni fogják a mecseknádasdiak példáját, és a civil kurázsi ereje eltörli az országszerte még mindig nagy számban előforduló kommunista utcaneveket.

Patrióták © 2023. augusztus 28.