Ami a célunk
Február 25-én, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján két 1956-os hősünk sírjához zarándokoltunk el, akiket igen megtisztelő személyes barátság fűzte egyesületünkhöz.
Kétszeresen is mártír falu a Nagyszalonta melletti Mezőbikács, ahol 1944-ben bestiális bosszú áldozataivá váltak ártatlan polgárok Észak-Erdély visszacsatolása miatt. Öt évvel később, 1949-ben a község bátor lakosai fellázadtak a terménybeszolgáltatás ellen, amit romániai kommunista diktatúra kegyetlen leszámolása követett. Domonkos László író legújabb szociográfiai munkája a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány támogatásával jelent meg, első alkalommal október 26-án mutatták be a székelyudvarhelyi városháza Szent István-termében, ahol az íróval Hajagos Csaba magyarországi történész beszélgetett.
Nemzeti ünnepünk alkalmából a székelyudvarhelyi városháza Szent István-termének előcsarnokában nyílt meg a Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, egykori halálraítélt, volt országgyűlési képviselő előtt tisztelgő vándorkiállítás. A tárlat október 26-i megnyitóján Németh Szilárd kormánybiztos és Szakács-Paál István, a város polgármestere mondott beszédet. A tárlat november végéig marad Székelyudvarhelyen, a művelődési központ rendhagyó tárlatvezetéssel várja a csoportok jelentkezését.
A trianoni békediktátum 105. évfordulóján, június 4-én Háromszék központjában, a Kónya Ádám Művelődési Házban nyílt meg a Wittner Mária-emlékkiállítás. A „Készültem az útra” címet viselő tárlatot a Sepsiszéki Székely Tanács szervezésében megrendezett emléknap egyik állomásaként vehette birtokba a székelyföldi nagyközönség, ahol június 11-ig vendégeskedett. Az ’56-os szabadságharcos előtt tisztelgő kiállítás megnyitóján Németh Szilárd kormánybiztos, országgyűlési képviselő mondott beszédet.
Akadt egy kicsiny partiumi falu, amely elszenvedvén az 1944-es román bevonulást kísérő terrort, öt évvel később fellázadt a kommunista rezsim ellen és megtagadta a terménybeszolgáltatást. Mezőbikács hőstettét kíméletlen megtorlás követte, amelynek ürügyén a falu plébánosát is kivégezték. A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány támogatásával csapatunk nemrégiben a mártír településen járt Domonkos László íróval, aki a Patrióták felkérésére könyvet ír a hányatott sorsú faluról. A Nagyszalonta közelében található Mezőbikácson a történelem viharai következtében a magyarság kisebbségbe szorult. A még élő idős szemtanúk meséltek a XX. század átélt borzalmairól, melyekben az utókor számára is sok tanulság rejlik.
Április 2-án szerdán nyílt meg a szabadságharcos legenda életművét bemutató vándorkiállítás a Bács-Kiskun vármegyei járásszékhely városban, ahol 1956-ban vadászrepülőgépről robbanólövedékekkel lövette a kommunista hatalom a Himnuszt éneklő békés tömeget. A tárlatot Hajagos Csaba történész előadása nyitotta meg, beszédet mondott Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő és Tóth János polgármester. Tiszakécskén április végéig marad a kiállítás, melyet a városban tanuló iskolások is fel fognak keresni.
Március 15-én, nemzeti ünnepünkön a Bács-Kiskun vármegyei Városföldön iskolások műsorával nyílt meg a Wittner Mária-emlékkiállítás. Megnyitó beszédében Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os szabadságharc között. Üzenetük változatlanul érvényes: minden korban meg kell küzdeni a nemzet szabadságáért és az ország szuverenitásáért, mert egyik sem magától értetődő dolog.
A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja óta Bács-Kiskun vármegye székhelyén, a város egyik legelegánsabb épületében látható a „Készültem az útra” vándorkiállítás. A tárlatot Németh Szilárd kormánybiztos, a kezdeményezés fővédnöke nyitotta meg, megosztva Wittner Máriáról őrzött személyes emlékeit a hallgatósággal. A megemlékezésen Kecskemét mindkét országgyűlési képviselője beszédet mondott.
A dunavarsányi Soli Deo Gloria Közösségi Házban látható a Wittner Mária-emlékkiállítás február 16-ig. A ,,Készültem az útra’’ című tárlat megnyitóján Németh Szilárd kormánybiztos, a kezdeményezés fővédnöke Varga Jánosról is megemlékezett, aki a Corvin köz szabadságharcosai közül utolsóként, január 25-én távozott az égi hazába.
Szerda este a „Készültem az útra” vándorkiállítás dunavarsányi megnyitó ünnepélyén egy perces néma csenddel emlékeztünk Varga Jánosra – Janika bácsira -, aki a Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagjai – Wittner Mária harcos- és elítélttársai – közül utolsóként távozott az öröklétbe.
„A kultúránknak vége, ha nem lesznek könyvek” – vallja Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták elnöke, aki a Kecskeméti Televízió Élő emlékezet című történelmi-ismeretterjesztő magazinműsorának novemberi vendége volt.
Wittner Mária életéről szóló emlékkonferencia keretében nyílt meg a ,,Készültem az útra’’ című vándorkiállítás a Győr-Moson-Sopron vármegyei Mezőörs községben, amit a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és a Gróf Széchenyi István Népfőiskola szervezett az ’56-os szabadságharcos tiszteletére.
„1956 koronatanújaként élő figyelmeztetés volt és maradt” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke október 26-án Marosvásárhelyen, a Patrióták Wittner Mária előtt tisztelgő kiállításának megnyitóján. A Kultúrpalotában megtartott ünnepély volt egyúttal „A zászlót vinni kell” című, az ’56-os szabadságharcos életműve előtt tisztelgő emlékkötet első bemutatója.
A tavalyelőtt elhunyt 1956-os szabadságharcos előtt tisztelgő emlékkötet előszavát Kövér László, az Országgyűlés elnöke írta. A kiadványt elsőként október 26-án Marosvásárhelyen mutatjuk be a nagyközönségnek, de a nemzeti ünnep alkalmából már meg lehet rendelni a wittnermaria.hu oldalon keresztül.
A tárlattal kapcsolatos információkon túl a wittnermaria.hu oldalra letölthető formában felkerültek a kiállítás tablói is, emellett az 1956-os szabadságharcostól vett – szállóigévé vált – idézetek éppúgy böngészhetők az oldalon, mint 2001-ben elmondott híres parlamenti vádbeszéde.
Emlékkönyv készül a Patrióták műhelyében Wittner Mária tiszteletére, amely a tavalyelőtt elhunyt 1956-os szabadságharcos életútjával és munkásságával foglalkozó tanulmányok mellett a róla szóló vándorkiállítás anyagát is tartalmazza majd. A kötetben egy különleges fotómelléklet is helyet kap az 1956-os szabadságharcos életét megörökítő pillanatokról. A Patrióták most ehhez a képválogatáshoz gyűjtenek olyan felvételeket, amelyeken Wittner Mária látható.
A Szent László Napok alkalmából Németh Szilárd országgyűlési képviselő nyitotta meg a Wittner Mária-emlékkiállítást a bihari megyeszékhely történelmi jelentőségű várában, a Bethlen-bástya „F” épületében. A „Készültem az útra” című tárlat a következő két héten is Nagyváradon marad, július 12-ig a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában találkozhatnak vele az érdeklődők.
Wittner Mária politikai fogolyként 13 évet ült börtönben, majd a rendszerváltás után rendíthetetlenül szállt szembe az ’56-os örökség meghamisításával és a szabadságharcosok hőstetteinek elhallgatásával. A legenda életműve előtt tisztelgő kiállítás vándorútja pályázati támogatással tovább folytatódik. A tárlatról egy videó is készült, amely felkerült a Patrióták Youtube-csatornájára.
Megjelent a Patrióták kiadásában a „Készültem az útra” című, Wittner Mária életművét bemutató vándorkiállítás tárlatvezetője. A színes, 64 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány a kiállítás teljes anyagát tartalmazza, így a szerkesztők szándéka szerint oktatási segédanyagként is alkalmazható.
„Wittner Mária élete egy olyan egyedülállóan nehéz, tragédiákkal és szenvedésekkel teli életút, amely azonban mégis egy teljes és győzedelmes élet” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a „Készültem az útra” című kiállítás vándorútjának utolsó állomásán, a csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány épületében.