• 2017.08.20.

Maradék (Szerémség)

Maradék (Szerémség)

Maradék (Szerémség) 150 150 Patrióták

A Magyar Patrióták Közössége által indított Nemzeti Összetartozás Program első kedvezményezettje a délvidéki Maradék falu református gyülekezete volt. Maradék (szerbül Maradik) ma a Duna és a Száva között elterülő Szerémség egyetlen olyan magyarlakta települése, ahol anyanyelvi hitélet és a reformátusok fenntartásában magyar nyelvű óvoda működik. A közösség célként tűzte ki az egész Szerémségre kiterjedő szórványközpont létrehozását és az 1974-ben felszámolt magyar oktatás újraindítását. Egyesületünk ezt a célt 2015-ben 600.000 Ft-tal támogatta.

Ismertetés

Szerémségi táj (Az Obedi-ősláp Szávakölpény határában)

Szerémségi táj (Az Obedi-ősláp Szávakölpény határában)

Ahhoz, hogy Maradék jelenét és jövőképét felvázoljuk, először meg kell ismernünk a legendásan bőtermő Szerémség hányattatott történelmét.

Szerém a törökdúlás előtt a Magyar Királyság egyik legsűrűbben lakott, leggazdagabb kultúrájú vármegyéje volt, döntően magyar lakossággal. A Tarcal-hegység (Fruška Gora) északi lejtőin, a Duna partján sorakoztak a délvidék gazdag magyar városai: Újlak (Ilok), Kamanc (Kamenica), Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék része), Karom (Karlovci) és Zalánkemén (Slankamen), ahol a messze földön híres szerémi borok termettek. Itt készült az első (vélhetően) teljes magyar bibliafordítás, a Huszita Biblia az 1430-as években. A virágzó anyanyelvi kultúra a török hódítás alatt fokozatosan felszámolódott, az őshonos magyarság elmenekült vagy kipusztult, helyükre szerbek áramlottak be délről, akik azóta a lakosság döntő többségét alkotják.

A török kiűzése után ismét nőtt a magyarok száma – magyarlakta települések több csoportja alakult ki – a Szerémség régi fényét azonban vissza nem kapta. Ebben az is szerepet játszott, hogy Szerém vármegyét 1868-ban Horvát-Szlavónország – Fiuméért cserében – bekebelezhette. A horvátoknak biztosított széleskörű autonómia (a közigazgatás és az oktatásügy is Zágrábhoz került) révén megkezdődött a magyar lakosság erőszakos horvátosítása. A magyar állam ekkor sem hagyta magára a „Dráván túliakat”, Maradékon Julián-iskolát létesített a tanulók számára. Ez azonban nem segített azon, hogy Josip Juraj Strossmayer diakovári püspök intézkedésére a magyar nyelvű hitéletet betiltották, ami elleni tiltakozásként 1898-ban a maradéki katolikusok többsége református hitre tért. Később a ferencesek sokakat visszatérítettek, így ma a maradéki magyarok többsége katolikus, de a református gyülekezet azóta is fennáll és szívén viseli az egész magyar közösség sorsát. Sajnos a szerémségi katolikus hitközségek továbbra is horvát egyházi irányítás alatt állnak, a magyar nyelvű hitélet pedig még mindig engedélyezett.

Patrióta kutatócsoport adatgyűjtés közben

Patrióta kutatócsoport adatgyűjtés közben

Maradék kétezer lakosú falu a Tarcal-hegység déli lejtőin, Újvidék és Belgrád (Nándorfehérvár) között. A második világháború előtt még a magyarok alkották a többséget, akik mellett a szerbek számbeli kisebbségben voltak. Éltek a faluban kisebb számban svábok és néhány horvát család is. A délszláv háborúban több száz boszniai szerb menekült érkezett ide, ami az etnikai arányok eltolódását eredményezte. Ma a lakosság kb. egynegyede magyar nemzetiségű. A jó közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően a munkanélküliség alacsony, az elvándorlás pedig egyáltalán nem számottevő. Itt a legfőbb gondot az asszimiláció jelenti: a magyar iskolát a Tito-rendszerben, 1974-ben felszámolták, így negyven évig a magyar nyelv használata a református istentiszteletekre korlátozódott. Nagyon magas, szinte kizárólagos a vegyes házasságok aránya, emiatt a legfiatalabbak többsége már nem beszéli ősei nyelvét. A helyi közösség már a reményvesztettség állapotába került, amikor 2014-ben új, fiatal lelkész érkezett a gyülekezet élére Halász Dániel személyében, aki nagy terveket szőtt Maradék megmaradásáért.

A református udvar Maradékon

A református udvar Maradékon

A kezdeményezés bemutatása

Az ajándékozási szerződés megkötése Maradékon

Az ajándékozási szerződés megkötése Maradékon

A Patrióták 2014-ben, szerémségi kutatóútjukon ismerkedtek meg a helyi közösséggel és terveikkel, így Maradék lett az első település, amely javára jótékonysági estet rendeztünk a fővárosban. Következő évben a magyar kultúra napja alkalmából a budai Szent Imre Gimnázium dísztermében megtartott rendezvényen mintegy kétszáz érdeklődő jelent meg és hallgatta meg Makkai Béla történész és dr. Papp Lajos szívsebész előadásait, majd Meister Éva színművésznő önálló műsorát. A helyszíni bevétel kiegészült azokkal az összegekkel, melyeket tagjaink és támogatóink e célból bankszámlánkra utaltak át. Így összesen 600.000 Ft-ot tudtunk átadni 2015 márciusában Halász Dánielnek a szerémségi Maradékon. Az együttműködést jelképesen a régi Julián-iskola romjai fölött kötöttük meg.

Az eredeti elképzelés szerint a Julián-iskola telkén, a Kertész utcában épült volna meg a magyar szórványközpont. Ezen a terven a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt változtatni kellett. Noha az eredeti elképzelés szimbolikus üzenete aligha pótolható, hasonlóan jó elképzelés született: a szórványközpont a település főutcáján álló református templom és parókia telkén valósul meg, egy jelenleg nem használt melléképület helyén. Ezzel sikerül egy helyre összpontosítani a magyar intézményeket, ami azért is előnyös, mert ez a telek központi helyen van (régi Nagy utca, most Dušan cár útja).

A program megvalósulása, elért eredmények

A Magyar Patrióták Közössége által 2015-ben nyújtott támogatás megadta a kezdő lökést az addig teljesen ismeretlen Maradék számára. Sikerült kapcsolatot kiépíteni az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága és a Nemzetpolitikai Államtitkárság irányában, ami újabb lehetőségeket jelentett. A jótékonysági esttel egyidejűleg a média egy része is felkapta a maradéki példát, ami legalábbis a nemzeti körökben ismertté tette ezt a kicsiny magyar közösséget. Ennek hatására a következő debreceni református bál bevételeit – három millió forintot – a maradékiak javára ajánlottak fel. Lépésünkkel visszahoztuk a köztudatba nemcsak Maradékot, hanem az egész Szerémséget.

A NÖB küldöttségével Maradékon

A NÖB küldöttségével Maradékon

A Magyar Patrióták Közössége adományaiból megvalósult a református parókia padlásterének beépítése, ami egyszerre szolgálja a faluturizmus beindítását és a nyári táboroztatás megvalósíthatóságát. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a beruházás helyi magyar embereknek adott munkát. Az így létrehozott szálláshelyek megteremtették annak a lehetőségét, hogy Maradék lehessen a szerémségi magyarság központja. Ennek hatására ma már több maradéki családot sikerült a falusi vendéglátásba bevonni, ami kétszeresen szolgálja célkitűzéseinket: egyrészt keresetkiegészítést jelent a helyben lakó magyar családok számára, ami a kedvezőtlen szerbiai gazdasági helyzetben döntő fontosságú, másrészt lehetővé teszi a Szerémségbe – e teljesen elfeledett történelmi magyar táj felé – irányuló örökségturizmus beindítását.

A református gyülekezetnek sikerült kijárnia, hogy a magyar állam által fenntartott iskolabusz szállítsa a maradéki gyerekeket az újvidéki magyar iskolába. Ezzel párhuzamosan bő 40 év szünet után 2016-ban újra indult a magyar tannyelvű általános iskolai oktatás Maradékon, a szerb iskola keretében megszervezett magyar tagozat felállításával. Jelenleg ezzel a lehetőséggel öt iskolás él, míg Újvidékre további tíz fő utazik. Nagy előrelépés ez a korábbiakhoz képest, de még nem megnyugtató megoldás, mivel helyben működő, magyar nyelvű és jellegű intézményre volna szükség.

A gyülekezet középtávú tervei között szerepel szerémségi szórványközpont létesítése, ami amellett, hogy a szűkös keretek között működő óvoda számára jobb feltételeket biztosítana, lehetővé tenné a felnőttképzés beindítását is, amire a magyar oktatás hiánya miatt nagy szükség volna. A szórványközpont létesítése – és majdan a magyar iskola felállítása – nemcsak a maradéki, hanem a környező településeken élő magyar családok számára is létfontosságú lenne. A Maradék környékén található magyarlakta településeken – Sátoros/Satrinca, Dobradó, Ürög – jelenleg semmilyen működő magyar intézmény nincs.

A parókia padlásterén szálláshelyek jöttek létre

Összességében elmondható, hogy ezeknek az intézkedéseknek (és a kettős állampolgárságnak) a hatására rég nem látott presztízse lett a magyar nyelvnek, ami történelmi lehetőséget adott a kezünkbe, hogy az asszimilációs folyamatokat visszájára fordítsuk. Ami évekkel ezelőtt idealista illúziónak tűnt, ma már valóság Maradékon: vannak olyan korábban nyelvet váltott családok, ahol újra visszatértek a magyar nyelv használatára.

Augusztus 20-án a Szerémségben

Augusztus 20-án a Szerémségben

2016. augusztus 20-án a Magyar Patrióták Közössége együtt tartotta az államalapítás ünnepét a szerémségi magyarsággal a maradéki református templomban. A templom megtelt, ami nagyszerű dolog, hiszen a Szerémségben korábban soha sem emlékeztek meg a legfontosabb magyar nemzeti ünnepről. Nyékről (Nikinci), Szávaszentdemeterről és Dobradóból is érkeztek fellépők.

A maradéki közösség és a Patrióták együttműködése ma már számos kézzel fogható eredményt tudott felmutatni.

Beszámolók

A Huszita Bibliára is emlékeztünk a reformáció 500. évfordulóján a Szerémségben
2017. szeptember 1.

Elkészítettük a szerémségi Maradék magyar térképét
2017. május 20.

Az államalapítás ünnepe a Szerémségben
2016. szeptember 30.

Három nap a Délvidék legdélebbi szegletében
2015 októbere

Megépülhet a szerémségi magyar szórványközpont Maradékon
2015. április 28.

Célba értek adományaink
2015. március 13.

Az Országházban Maradék és a bánsági templomok ügye
2015. március 11.

Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral tárgyaltunk
2015. február 26.

Sikeres összefogás a magyar Szerémségért
2015. január 25.

Meghívó – Jótékonysági est a szerémségi magyar oktatásért
2015. január 6.

Felfedezőúton a Szerémségben
2014. augusztus 14.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.