A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a mai napon ítéletet hirdetett a Radetzky-laktanya perében, amit a befektető indított a Fővárosi Kormányhivatal 2016. június 2-án meghozott határozata ellen. Ez a hatósági döntés volt az, amelyik leállította a Duna-parti műemlék megkezdődött bontását. A Magyar Patrióták Közössége mint az örökségvédelem iránt elkötelezett egyesület elsőként tiltakozott a külföldi hátterű ingatlanbefektető tulajdonában álló épület elpusztítása ellen. Az ítélet jogerős, ami azt jelenti, hogy az építési engedélyt visszavonó hatósági döntés továbbra is hatályban marad, tehát a Radetzky-laktanyát nem lehet lebontani, a tulajdonosnak pedig helyre kell állítania az eredeti állapotot.
Tavaly májusban nagy felháborodást váltott ki, amikor – váratlanul – nekiláttak a munkagépek a II. kerületi Bem téri volt Radetzky-laktanya (egykori MDF székház) bontásának. Egy 2010 elején jóváhagyott terv alapján modern, nagy tömegű irodaház létesült volna az Országházzal szemközti budai ingatlanon, amely csak részleteket őrzött volna meg a végleges alakját 1897-ben elnyert kaszárnyából. Az ügyben elsőként megszólaló, tüntetést és sikeres aláírásgyűjtést szervező Magyar Patrióták Közösségét helyben lakó támogatói értesítették a műemlékrombolásról. Különösen azért volt heves a tiltakozás, mivel az 1956-os forradalomban ikonikus szerepet játszó épület elpusztítását éppen a szabadságharc emlékévében kezdte meg az épület külföldi tulajdonosa.
A per második tárgyalásán, 2017. január 24-én a befektető ismét jelentős számú ügyvéddel képviseltette magát a fővárosi közigazgatási bíróság Tölgyfa utcai tárgyalótermében. Az első tárgyalást tavaly októberben tartották meg, akkor azonban a per még nem érett meg az ítélethozatalra.
A befektetőt képviselő ügyvédek előadták, hogy a 2010-ben megszerzett építési és bontási engedély szerintük érvényes, mivel a jogszabályban előírt két éves elévülési határidőn belül, 2012 végén megkezdték az építési tevékenységet. Ezt az építési napló hiteles másolatával bizonyították. Álláspontjuk alapján a kormányhivatal 2016-os döntése emiatt jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogukat sérti, ami eljárási akadályt jelentett volna a hatóság számára. A felperes szerint el kell határolni egymástól három körülményt: az építési engedélyt megadó határozat megfelelőségét, a jóhiszeműen szerzett jog tényleges gyakorlásának kérdését, valamint az építési engedély lejártát. A befektető továbbra is vitatta az épület műemléki minőségét, utalva arra, hogy a 2010-es műemléki tervtanács dicséretben részesítette a műemlék lerombolásáról szóló terveket, valamint, hogy a kerületi építési szabályzat csak részleges védelmet ír elő az épületre.
Az alperes ezzel szemben kiemelte, hogy a befektető úgy kezdte meg az építési engedélyben megszerzett jogainak gyakorlását, hogy nem rendelkezett jóváhagyott kiviteli tervekkel, így joggyakorlása nem lehetett jóhiszemű.
A bíróság zárt tanácskozást követően kihirdette az ítéletet: a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a 2010-ben megadott építési engedély valóban jogszabálysértő volt, mivel nem vette figyelembe az örökségvédelmi előírásokat. Ezen az sem változtat, hogy a tervtanácsi állásfoglalás dicsérte a befektető által közzétett terveket, mivel az nem kötötte a hatóságot, ráadásul a határozat jóformán nem tartalmazott érdemi indokolást. A bíróság elismerte továbbá, hogy az alperes ellenkérelmében alappal hivatkozott a közérdekre, ami ebben a perben igen nagy súllyal esett latba. A Radetzky-laktanya műemléki védelmét miniszteri rendelet állapította meg, egyedi tartalommal és komoly dokumentációval, amit a kerületi szabályozás nem írhat felül.
A fő kérdést az jelentette, hogy ebben az esetben fennállt-e a felperes által hivatkozott, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelméhez kapcsolódó eljárási akadály. A bíróság szerint ugyan nem vitatott a jog megszerzése, de a kiviteli terv hiányában a felperes nem kezdhette volna meg a bontási-építési tevékenységet, amint azt tette 2012-ben. Ez a kitétel nemcsak az eredeti engedélyben szerepelt, hanem az építési jogszabályok is tartalmazták. Ezzel szemben a kiviteli tervdokumentációt csak 2016-ban nyújtották be, így a kormányhivatal építési engedélyt visszavonó határozata nem sértette a befektető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát. A bíróság továbbá megjegyezte, hogy bár az építési napló tanúsága szerint a munkavégzés valóban megkezdődött 2012-ben, ám hosszú éveken keresztül csak előkészítő jellegű tevékenységek folytak (mint takarítás, bútorszállítás, növényzet rendezése).
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye, de a felperes az ítélet kézbesítését követő 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a Kúriánál. Ennek során azonban a magyar bírósági szervezet csúcsán álló fórum csak abban foglalhat állást, hogy a közigazgatási bíróság eljárása és döntése jogszabályt sértett-e. Ez azt jelenti, hogy az építési engedélyt visszavonó hatósági döntés továbbra is irányadó, tehát a Radetzky-laktanyát nem lehet lebontani, a tulajdonosnak pedig a műemlékvédelmi szabályok szerint helyre kell állítania a jogellenes bontással megsértett eredeti állapotot.
A Magyar Patrióták Közössége az alábbi közleményt tette közzé a bíróság által meghozott döntés kapcsán:
„KÖZLEMÉNY.
Egyesületünk üdvözli a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által a Radetzky-laktanya perében meghozott ítéletet, amit jogállami döntésnek tartunk. A mai napon szerencsére ismét bebizonyosodott, hogy a profitérdekeltségek nyomásgyakorlása nem szoríthatja sarokba a kulturális örökség védelmére hivatott jogszabályokat és a – Bíróság által is nyomatékosan figyelembe vett – közérdeket. Reméljük, ezt a befektető is tudomásul veszi, és véget vet az értékes műemlék épület kálváriájának, tiszteletben tartva a nemzet közös történelmi örökségét.
2017. 01. 24. – Magyar Patrióták Közössége”