A Szerémség régi magyar földrajzi neveiről jelentetett meg kiadványt a Magyar Patrióták Közössége. A Délvidék középkor végén elsüllyedt ékszerdobozát ma már kevesen ismerik, pedig ez a vidék kulcsszerepet játszott nemzeti múltunkban és a magyar kultúrtörténetben. Egyesületünk a most megjelent füzettel a törökdúlás idején feledésbe merült elnevezéseket szeretné feleleveníteni.
Itt készült Mátyás király kedvenc bora, itt zajlott a nándorfehérvári diadal hadmozdulatainak jelentős része és itt született a magyar Huszita Biblia – többek között erről volt nevezetes a Szerémség, a Magyar Királyság egyik legdélebbi vármegyéje. Régmúltunk elveszett ékszerdoboza elsősorban páratlan gazdagsága és műveltsége lévén vált Európa-szerte ismertté a középkorban. Bora messze földön híres volt, így nem véletlenül mondta II. Ulászló az oszmán térnyerés idején: „Nagy baj köszönt reánk, elesett Szerém, arra kényszerülünk, hogy Tokajit igyunk.”
Ma a szerb-horvát határ szeli ketté a Duna és a Száva között elterülő tájat, aminek tündöklését a törökdúlás törölte el végleg. A Szerémség eredeti fényét sosem tudta már visszanyerni, ezért is nevezte a tájat Domonkos László író, irodalomtörténész találóan
a magyar történelem első Atlantiszának.
A trianoni csonkítás után egy évszázaddal is él itt szórványmagyarság, és az egykori településnevek is őrzik a magyar múlt emlékét. Ezt a hagyatékot ápolja a Magyar Patrióták Közössége részletes térképpel illusztrált kiadványa, a Magyar helységnevek a Szerémségben, amely az egyesület több mint hároméves kutatómunkájának eredménye.
A kiadványt forgatva megismerkedhetünk a települések etnikai összetételével, a helységnevek eredeti jelentésével és történelmi eredetével.
A Patrióták szerint a Szerémség magyar neveihez ragaszkodnunk kell a múlt tiszteletéből fakadóan, ezért
kezdeményezni fogjuk a Földrajzinév-bizottságnál a kutatómunka során összegyűjtött elnevezések hivatalos elismerését.
A 2019-ben megjelent, de a nyilvánosság számára csak most közzétett kötet Wass Albertet idézve hangsúlyozza: „Nem szabad idegenként visszatérnünk oda, ahol valamikor otthon voltunk.”
A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. A 36 oldalas füzet elektronikus változata itt olvasható.
Nagy Mátyás / Magyar Patrióták Közössége © 2020. január 29.