Számvetés 2023-ról

2023 év elején ismét útra kelt a 2020-ban készült „A haza ifjú hősei” vándorkiállítás, amely tíz XX. századi magyar fiatal hőstettén keresztül erősíti a fiatal nemzedék identitását, a történelmi emlékezet megőrzését. Januárban a zalaegerszegi Mindszentyneumban, majd a nagykanizsai könyvtárban, az év további részeiben pedig Fonyódon és a Bács–Kiskun vármegyei Petőfiszálláson járt a tárlat.

Februárban újra folytatódott a nagy sikerű Ősök és hősök produkció, amely egy, a korábbi években a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott pályázati támogatásnak köszönhetően öt újabb kisfilmmel egészült ki. Az ezer évet felölelő új évad által bemutatott korszakok Szent István és az államalapítás, Nagy Lajos itáliai hadjáratai, Eger viadala, az 1849-es piski csata, valamint a Mecseki Láthatatlanok története. A hagyományőrző-ismeretterjesztő bemutatóval és a kisfilmekkel a nagyközönség a Fonyódi Kolbászfesztiválon, a Kakucsi Nemzeti Hagyományőrző Böllérfesztiválon, végül pedig Nagykőrösön, a Frigyes-napi Vásáron találkozhatott.

Február végén szomorú hír jelent meg a Patrióták honlapján: közel hároméves fennállás után megszűnt a Patrióták budapesti irodája. A fájdalmas döntést azért kellett meghoznunk, hogy a szervezet tovább tudjon működni, és a bérelt ingatlan fenntartásával járó költségek ne veszélyeztessék értékőrző programjaink megvalósulását. Sajnálatos módon a szervezet megfelelő működése – költségvetésből származó működési támogatás hiányában – azóta sem biztosított, a nemzeti érzésű honpolgárok támogatásának köszönhetően azonban egyelőre tovább tudtuk végezni a megkezdett munkát.

A tavasz a nemzeti összetartozás erősítéséről szólt: a Jogar Alapítvány által biztosított forrásból, a két szervezet koprodukciójában újra országjáró útra indult a 2021-ben bemutatott Minden magyar számít! vándorkiállítás, amely a Kárpát-medence mindennapi arcait mutatja be határok nélkül. A plakátok arra hívták fel a figyelmet, hogy nincs kétféle – külhoni és belhoni – magyarság, hanem mindannyian ugyanannak az egységes és oszthatatlan nemzetnek vagyunk a tagjai. A köztéri tárlat március 15-én Üllő központjában nyílt meg, majd Mezőtúron (március 20–26.), a Nógrád vármegyei Pásztón (március 27 – április 2.), végül Jászdózsán (április 3–10.) volt látogatható.

Június 2-án újra sikerült élettel megtöltenünk a Rákosmezei-Királydombot, igaz a Királydombi családi nap nem pótolhatta a korábbi években megszokott hagyományőrző nagyrendezvényünket, a Királyfesztet. A Múltból a Jövőbe Alapítvány által biztosított forrásból, a két civil szervezet együttműködésében megvalósult ingyenes rendezvényen íjászat, mesedélután, középkort idéző gyermekprogramok, solymászbemutató és történelmi előadások várták az érdeklődőket. Az esemény során a Patrióták megrendelésére, teljes mértékben saját forrásból drónvideót készíttettünk a Királydombról, így a levegőből is megcsodálható a középkori magyar országgyűlések színhelye.

A Patrióták személyes emlékeket őriznek a 2022-ben elhunyt Wittner Mária szabadságharcos, egykori halálraítélt példaértékű életéről, ezért elhatároztuk, hogy vándorkiállítást készítünk az ’56-os legenda tiszteletére. A kiállítás megvalósítására közadakozást hirdettünk meg, a befolyt adományoknak köszönhetően megkezdődött a tárlat előkészítése Hajagos Csaba fiatal történész-muzeológus irányításával. A kezdeményezést felkarolta Németh Szilárd kormánybiztos-országgyűlési képviselő, Wittner Mária egykori közeli munkatársa, és a Gulyás Gergely miniszter által nyújtott pályázati támogatásnak köszönhetően a kezdeményezés a 2024-es év folyamán valóra tud válni. Az adományoknak köszönhetően ugyanakkor ki tudtuk adni A haza ifjú hősei kiállítással azonos címet viselő, annak anyagára épülő tárlatvezető kiadványt.

A tárlatvezető kiadványon kívül 2023 során egy további könyv jelent meg a Patrióták műhelyében, mégpedig a Rákosi Viktor író (1860–1923) tollából eredetileg 1911-ben napvilágot látott, A párisi gyujtogatók című mű reprint kiadása, amely az első kommunista rémuralom, az 1871-es párizsi kommün alapműve. Az eddig szinte beszerezhetetlen kötet újbóli kiadásával a Patrióták nagyban hozzájárultak az ismeretterjesztéshez, a könyvben rejlő – máig érvényes – tanulságok közismertté tételéhez. A párisi gyujtogatók megjelentetése teljes egészében önerőből valósult meg, a kiadásokat a támogatók adományai fedezték.

Augusztusban a mecseknádasdi Felszabadulás utca átnevezésének eredtünk nyomába, amelyről látványos videót töltöttünk fel a Patrióták Youtube-csatornájára. Az eset különlegességét az adta, hogy a település vezetése elzárkózott az önkényuralmi elnevezés megváltoztatása elől, azonban egy helybeli házaspár kitartó, több éves munkájának köszönhetően végül nem tudtak kibújni a törvényi kötelezettség alól. A kommunista utcanevek eltörléséért indított kezdeményezés terén más jó hírekkel is szolgálhattunk: nyáron beszámoltunk honlapunkon az örvendetes fejleményről, hogy 33 évvel a rendszerváltozás után eltűnt Magyarország térképéről az utolsó olyan közterület, amely Szamuely Tibor nevét viselte, miután Nagybaracska önkormányzata idén megvált kommunista utcaneveitől.

Ősszel hirdettük meg könyvmissziós programunkat, amelynek lényege, hogy a legszebb kiadványainkkal magyarországi és külhoni magyar iskolákat támogatunk, minél többek számára hozzáférhetővé és megszerethetővé téve a nemzet közös örökségét. 2023 folyamán a felvidéki Ipolybalogra, a Nógrád vármegyei Szügyre, valamint az erdélyi Máramarosszigetre vittünk könyveket – előbbi két településen az általános iskola, utóbbi helyszínen a református egyházközség volt a kedvezményezett. Ezenkívül a kárpátaljai Viskre is jutottak a kiadványokból, szervezetünk ugyanis ezzel a felajánlással csatlakozott a Nemzeti Összetartozás Alapítvány jótékonysági felhívásához.

Az év utolsó kezdeményezése a Hajdú–Bihar vármegyei Polgár határában található külterületi településrész, Lenintanya történelmi hagyományoknak megfelelő, eredeti nevének (Hortitanya) helyreállítására irányult. Dr. Hetzmann Róbert elnök alapos riportja felkerült a Patrióták honlapjára, továbbá levélében fordultunk az ügyben érintett állami vezetőkhöz.

Könyvbemutatók, előadások is színesítették az év programját: februárban Dr. Hetzmann Róbert Szerémségről írt könyvét, az Elesett bástyát mutatták be Szentendrén, márciusban pedig az Elrabolt Hungária megfilmesített képeslapjait Nagyváradon, a Partiumi Keresztyén Egyetem amfiteátrumában vetítették. A nemzeti összetartozás napján az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola meghívásának eleget téve, a Patrióták képviseletében Dr. Hetzmann Róbert elnök tartott előadást. Az egyesület elnöke november 19-én Újpalotán, a Boldog Salkaházi Sára templom közösségi termében szerepelt előadóként. A korábbi évekhez hasonlóan idén is ismeretterjesztő cikkek születtek a szervezet műhelyében, melyek közül kiemelendő a Kontos Gábor tollából megjelent Fejetlenség egy fejedelem körül című írás, Kemény János hamvait keresve Dél-Erdélyben (a kutatóút megvalósulásáért szintén támogatóinkat illeti köszönet), valamint a Királydombok és koronázódombok, a régmúlt tanújelei című tanulmány ugyancsak Kontos Gábor tollából.

Az év végi számvetés jegyében fájdalommal állapítjuk meg, hogy megszűnt a Patrióták irodája, elmaradt a számunkra különösen nagy értéket jelentő Királyfeszt, és a könyvkiadás terén is erős visszaesést könyvelhettünk el a korábbi évekhez képest. Összességében is elmondható, hogy a helyzetre tekintettel komoly kételyek merülnek fel a jövőt illetően. De nem feledkezhetünk meg a mérleg másik serpenyőjéről sem: a költségvetési támogatások elapadása ellenére színes és eseménydús évet tudhat maga mögött a Magyar Patrióták Közössége, amiért hálás köszönettel tartozunk támogatóinknak. Ezért is várjuk nagy reményekkel az új esztendőt, Isten áldását kérve a folytatáshoz.

Patrióták, 2023. december 30.