Április 4-én tárgyalta a Kúria a budai Bem téri volt Radetzky-laktanya perét. A felülvizsgálati hatáskörben eljárt legfelső bírósági fórum egy csekély eljárási hiba miatt elkaszálta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első fokon meghozott ítéletét, amelyben a befektető kérelmét elutasították. A Kúria szerint a bíróság hibázott, mivel annak az eldöntéséhez, hogy a műemlék épület lebontásával járó beruházás sérti-e az örökségvédelmi jogszabályokat, igazságügyi szakértői véleményt kellett volna beszerezni. Ezzel a veszélyeztetett Duna-parti műemlék kálváriája tovább folytatódik.
Az ügy előzménye, hogy 2016-ban a Bem tér 3. alatti ingatlan új tulajdonosa, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó külföldi hátterű HB Reavis csoport váratlanul megkezdte a Duna-parti műemlék bontását. A Magyar Patrióták Közössége tiltakozó megmozdulásokat szervezett az 56-os forradalomban és a rendszerváltás idején az MDF székházaként is történelmi szerepet betöltő épület megvédéséért. Az összefogás eredményes volt, a fővárosi kormányhivatal – a kormány döntésére – felügyeleti jogkörében eljárva leállította a Radetzky-laktanya bontását és megsemmisítette a befektető jogelődje által még 2010-ben megszerzett építési engedélyt, továbbá elrendelte az eredeti állapot helyreállítását.
A tulajdonos HB Reavis ezt nem fogadta el, és jogi útra terelte az ügyet. A bontást leállító közigazgatási határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. január 24-én meghozott ítéletében helyben hagyta. A befektető azonban a Kúria elé vitte a pert, az eljárt közigazgatási bíróság jogsértésére hivatkozással.
A Kúria szerint igazságügyi szakértő bevonása nélkül nem lehetett volna eldönteni, hogy a műemlékileg védett Radetzky-laktanya lebontása sérti-e az örökségvédelmi jogszabályokat, ezért a közérdek szempontjából kedvező ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította.
A magyar bírósági hierarchia csúcsán álló intézmény külön sérelmezte azt, hogy az eljáró bíróság tájékoztatása a szakértő bevonásának szükségességére nem terjedt ki. Mindez vitatható, hiszen a bíróságok kioktatási kötelezettsége elsősorban a jogi képviselő nélkül eljáró felek védelmét szolgálja, miközben a befektető az ügyvédek valóságos arzenálját vonultatta fel az eljárás során. Inkább úgy tűnik, hogy a Kúria lényegében elodázta a végső szó kimondását a választások utánra. Elképzelhető ugyanis, hogy a közéleti erőviszonyok esetleges megváltozása kihatással lehet az ügy megítélésére is. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a pozsonyi székhelyű HB Reavis csoport egyike Európa tíz legnagyobb ingatlanbefektetésekkel foglalkozó társaságainak, így ebben a perben valóban fokozott nyomás helyezkedik az ítélkezőkre.
A Radetzky-laktanya pere hamarosan elölről kezdődik, így várhatóan idén sem fog lezárulni a két éve húzódó ügy. A megcsonkított műemléket jelenleg ideiglenes védőtető óvja a károsodástól, aminek az állapotát a Magyar Patrióták Közössége önkéntesei rendszeresen ellenőrzik. Ennek ellenére az üresen álló épület állapota ha lassan is, de biztosan romlik. A Radetzky-laktanya sorsát továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni, mert történelmi örökségünk elpusztításának útját kell állnunk!