Kovács Péter Zoltán lelkipásztor és a máramarosszigeti református közösség meghívására a Patrióták küldöttsége a Tisza-parti erdélyi városba utazott. A hajdani Máramaros vármegye déli része Trianon óta Románia részét képezi, a történelmi székhely, az egykor magyar többségű Máramarossziget – az öt koronaváros egyike – napjainkban is számottevő magyar közösség otthona.

A város leghíresebb szülöttje Lövei Klára mellett Prielle Kornélia (1826–1906), egy francia származású szíjgyártó mester leánya, aki korának egyik legnépszerűbb személyiségeként, több mint hat évtizedes színészi karrierjével beírta magát a magyar színháztörténelembe. Apai ági felmenői a francia forradalom borzalmai elől menekültek Magyarországra. „Nemzeti színművészetünk kedves menyasszonya” – írta Petőfi Sándor az akkor még igen fiatal tehetségről, akinek nyomban meg is kérte a kezét, ám a hirtelen felindulásból elhatározott házasság a református lelkész megfontoltsága okán nem jött létre.

Prielle emlékszobája július 12-én pénteken nyílt meg szülővárosában, a Máramarosszigeti Magyar Napok keretében, melyet idén másodjára rendezett meg a helyi magyar közösség. A megjelenteket Kovács Péter Zoltán lelkipásztor köszöntötte, akit a Patrióták csapata még előző szolgálati helyén, Magyarberkesz lelkészeként ismert meg. A színművésznő kulturális teljesítményét Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője méltatta, aki egyúttal az emlékszoba megvalósításának fővédnöke volt. Beszédet mondott Marinka Viktor kolozsvári konzul, végül pedig Szebeni Zsuzsa színháztörténész szólt az egybegyűltekhez, aki egyúttal az emlékszoba kurátora.

A kiállítótérben a művésznő ezüst babérkoszorúi mellett számos személyes tárgya, többek között bérmálási emlékhímzése, a kolozsvári nemzeti színház igazgatójától kapott karosszéke, valamint egy fénykép alapján rekonstruált kosztümje is látható, melyek kortárs tisztelője, Szabó Aurél ügyvéd jóvoltából kerültek a máramarosszigeti református egyházközség tulajdonába. Az emlékszoba kialakítása során a textilanyagok egy részét sikerült restaurálni, ugyanakkor Kovács Péter Zoltán tervei között szerepel a többi műtárgy helyreállítása is.

A vasárnapi istentiszteletet követően a Patrióták megkoszorúzták Prielle Kornélia emléktábláját, amely eredetileg a szülőháza helyén épült Szabó Aurél-palota homlokzatán állt. Az 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállása alkalmából állított mementónak Trianon után nem volt maradása, de a közösség vigyázott rá, és most újra látható az emlékszobának is otthont adó épület udvari homlokzatán.

A koszorúzáson Hetzmann Róbert elnök mondott beszédet, kiemelve, hogy Prielle Kornélia méltán említhető a korszak legnagyobb magyar színművésznőjeként, aki művészi teljesítményét egy olyan korban fejtette ki, amikor a színjátszás igazi nagybetűs nemzeti ügy volt. „Mély nemzeti meggyőződése tettrekészséggel párosult: hőn szeretett férjével, Szerdahelyi Kálmánnal missziós küldetésüknek tekintették a magyar színházat elvinni olyan hazai városokba, ahol a magyarság már akkoriban is kisebbségben élt” – emelte ki. Beszéde végén utalt rá, hogy Prielle emlékének megőrzését a szórványban élő máramarosszigeti magyar közösség kapta feladatul a Gondviseléstől.

A megemlékezést követően a Patrióták küldöttsége több történelmi jelentőségű máramarosi helyszínre is ellátogatott. Koszorúztunk a máramarosszigeti református temetőben Balaskó Vilmos (1914–2004) református lelkész sírjánál, akit az 1956 utáni romániai megtorlás jegyében, az érmihályfalvi csoport perében előbb halálra, majd életfogytiglanra ítéltek. Az utazáson Domonkos László író is részt vett, aki a jövőben könyvet tervez írni a Trianonban kettészakított Máramarosról.

A Patrióták máramarosszigeti látogatásán döntés született arról, hogy a szervezet a jövőben saját lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni a Prielle Kornélia-emlékszoba tárlatának kiteljesedését, a Kovács Péter Zoltán lelkész által irányított műtárgymentő munkát. Ennek módjáról a honlapon folyamatosan tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket. A város központi részén, a református templommal szemben található múzeum bejelentkezéssel látogatható (telefon: +40 766 773 793).

Az út megvalósulásáért köszönetet mondunk Berki Edithnek, aki vállalta a programszervezést és a Prielle Kornélia emlékére eltervezett rendezvények előkészítését.

Patrióták