Nemzeti identitásunk része a magyar bor, ami elkísér bennünket a keresztelőtől a halotti torig. A Patrióta esték rendezvénysorozat utolsó idei összejövetelén Borbély Zsolt Attila tartott borkóstolóval kísért előadást, amire barátainak borait hozta el.
A Küküllő Székely Kocsma november 28-án is megtelt patrióta fiatalokkal az Aradról érkezett Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, borszakértő előadása alkalmából. A Maros-parti várostól mindössze tizenöt kilométerre esik a ménesi borvidék, ahol már Gizella királyné idejéből van adatunk a bortermelésre, így nem meglepő, hogy a borsor Balla Gézával indult. Az Arad-hegyaljai Ménesen gazdálkodó borász nemcsak a tágabb értelemben vett Erdély legjobb borásza, hanem 2018-ban az év bortermelőjévé választották Magyarországon.
Személyes példája mutatja, hogy a magyar bor alatt nem csak a gúnyhatáron belülit értjük.
Borbély Zsolt Attila szerint Balla Géza egyik nagy érdeme, hogy sikerült az „ivásra való” kadarkából nagy bort készítenie, amiről a közönség is meggyőződhetett. A kadarka a szintén felszolgált mustos fehérrel egyetemben ráadásul hungarikum. Borbély Zsolt Attila elmondta:
– A magyar bor kiváló eszköz arra, hogy a nemzetben gondolkodó emberek számára a magyar nagyszerűségről beszéljünk.
Az előadó rámutatott, hogy jelenleg két különböző nedű sorakozik bor címén az üzletek polcain. A valódi bort bizalmi terméknek tartja – „Olyan embertől vegyük, akinek a szemébe néztünk, akitől vennék használt autót” – tanácsolta. Másrészt létezik egy bornak nevezett „arctalan folyadék”, amely jellemzően olyan országokban készül, ahol nincs is bortörvény. Borbély Zsolt Attila szerint
legjobb, ha közvetlenül a szakpincészetektől vásárolunk, kikerülve ezzel a multikat.
A ménesi hegyek után a Balaton déli partjára váltottunk. A Konyári Pince 2018-as Fecske házasítását kóstolhattuk meg, miközben Borbély Zsolt Attila megemlékezett a 2017-ben elhunyt Konyári János borászról, akit személyes barátjaként tisztelhetett.
– A bor minőségét négy paraméter határozza meg: a termőtalaj, a termelő, az évjárat és a fajta
– mondta Borbély, aki szerint a magyar borok mind a négy mutatószámban jól tudnak teljesíteni.
A dél-balatoni borvidéket Dúzsi Tamás 2019-es Marci Újbora követte Szekszárdról, majd egy tavalyi mátrai Cabernet Sauvignont kóstolhassunk Ludányi Andrástól. A borsort a Breitenbach Pince zárta egy 2017-es tokaji szamorodnival.
Megtudtuk azt is, hogy ha valami gonosz ármány folytán a Kárpát-medencében csak egyetlen borvidéket tarthatnánk meg, Borbély Zsolt Attilának a tokajira esne a választása.
– Aligha állíthatunk mást, hogy a legjobb édesborok Tokajban készülnek
– hangsúlyozta az előadó, hozzátéve, hogy körülbelül harminc pincészet nyújt világszínvonalat.
A 2017-es szamorodni kortyolgatása közben szó esett az 1737-es Bél Mátyás-féle dűlőklasszifikációról, ami száz évvel előzte meg a világelsőségre igényt tartó burgundiait. Nem véletlen, hogy a magyar bor nemzeti identitásunk részévé vált. Az erdélyi borszakma 2015-ben elhunyt nagy öregjét, Csávossy Györgyöt idézve
a bor a magyarság itala, amely a magyar embert elkíséri a keresztelőtől a torig.
Borbély Zsolt Attila felidézte, hogy miközben jelenleg 40 ezer hektáron folyik szőlőművelés Magyarországon, a rendszerváltás előtt a termőterület még 90 ezer hektár volt. Nagyon fontos szerep hárul a hazai fogyasztóközönségre:
– Kóstoljuk meg a külföldit is, de legyen természetes, hogy partira, vendégségbe vagy ajándékba csak magyar bort viszünk
– mondta Borbély Zsolt Attila.
A remek hangulatú Patrióta est résztvevői jó borokkal és kedves anekdotákkal gazdagodhattak, alaposabban megismerve és megbecsülve a magyar nagyszerűség italát.
H.R. 2019.11.28. © Magyar Patrióták Közössége
Fotó: Somogyi György
