Lélekemelő, de megrázó könyv született a hősök kultuszáról
Megjelent egy könyv idén a Patrióták kiadásában, amelyről eddig még nem lehetett hallani: A hősök halhatatlanok című képes kötet azoknak állít emléket, akik az első világháborúban hősi halált haltak a magyar hazáért. És azok munkájának, akik a húszas, harmincas években világszínvonalra emelték a magyar hősök kultuszát. A kiadvány arról sem hallgat, milyen hányattatott sors várt erre az örökségre 1945 után és 2007-ben…
„Nem haltak ők hiába” – ezzel a címmel írt előtanulmányt a Patrióták könyvéhez Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A hősök halhatatlanok című kötet idén év elején jelent meg, de a nagyközönség eddig csak a rákosmezei országgyűlések emlékhelyén, a Királyfeszten találkozhatott vele. Mostantól azonban egyesületünk honlapján is meg lehet rendelni a könyvet.
Az igényes, keménytáblás könyv címlapján a nagykőrösi első világháborús hősi emlékmű Hungária-alakja áll, amely a nagy háború után emelt legszebb műalkotások egyike. Ahogy a borító is sugallja, A hősök halhatatlanok éppen a XX. századi hazai háborús kegyelet épített örökségének ered a nyomába, és egyúttal a téma alapműve lett.
Babucs Zoltán a 116 oldalas könyv szakmai lektori munkáját is elvállalta, ráadásul értékes képgyűjteményéből is látható jó néhány felvétel a kötetben, melyeken emlékműavatásokat, ünnepségeket láthatunk.
A Patrióták kötetében helyet kapott egy jogtörténeti tanulmány is, ezt Hetzmann Róbert, az egyesület elnöke jegyzi. Az írás tulajdonképpen a legendás 1917. évi VIII. törvénycikkről szól, az annak hatására szárba szökkent háborús kegyeletről, a magyar épített örökség fontos részét képező hősi emlékművekről – és arról, ami 1945 után következett.
A betiltott hősök emlékünnepéről, a lerombolt, jobb esetben temetők eldugott sarkaiba száműzött szobrokról. Arról, hogy 1947-ben egy gyalázatos jogszabály betiltotta a nemzeti összetartozás minden szimbólumát, mondván, hogy azok a „szomszédos baráti államok elleni uszítás” fogalmi körébe tartoznak…
De olyan izgalmas részleteket is megtudunk a műből, hogy az 1917. évi VIII. törvénycikket nem is a kommunista diktatúra törölte el, hanem – és (reméljük) ez is történelem – a második Gyurcsány-kormány helyezte hatályon kívül 2007-ben, egy salátatörvényben…
A tanulmány nem kendőzi el, hogy a hősök kultusza a rendszerváltozás után is többé-kevésbé tabutéma maradt, ehelyett csak az áldozatokról volt szabad megemlékezni. Ennek az lett a következménye, hogy sokan ma már nem is értik, mi a különbség a hősök és az áldozatok között.
Említést érdemel a kötetben szereplő jó néhány eredeti képeslap, archív fotó, melyeken olyan mára eltűnt műemlékek szerepelnek, mint például a kommunisták által eltávolított salgótarjáni hősi szobor vagy a budapesti Horthy Miklós (ma: Petőfi) híd budai hídfőjét egykor díszítő, a fumei világítótorony ihlette monumentális haditengerész emlékmű (szintén a kommunizmusban rombolták le).
A könyv második része visszatérés a jelenbe: egy fényképes válogatást láthatunk a legszebb első világháborús emlékművekről, bemutatva egyúttal a műemlékek történetét is. A kötet természetesen ezen a ponton sem áll meg a mai államhatároknál, hanem a nemzeti összetartozás jegyében a külhoni nemzetrészekre is kitekint, ahol a megszállásokat követően a magyar hőskultuszt minden képzeletet felülmúlóan üldözték.
A hősök halhatatlanok egyszerre lélekemelő és megrázó olvasmány. Visszanézve a korabeli felvételeket, megismerve a második világháború előtti hőskultuszt, az olvasóban – összevetve azt a jelennel – egyre inkább megerősödik az érzés, hogy a kommunista diktatúra által okozott károk helyreállításától még nagyon messze járunk. Sok a teendő, de legalább azt jó lenne mielőbb elérni, hogy a hőskultuszt és az áldozatoknak kijáró kegyeletet ne keverjük össze.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósult kötet korlátozott példányszámban elérhető, ezért érdemes mielőbb megrendelni.
Patrióták © 2021. december 6.