• 2019.09.03.

Folytattuk kárpátaljai értékőrző kirándulásunkat

Folytattuk kárpátaljai értékőrző kirándulásunkat

Folytattuk kárpátaljai értékőrző kirándulásunkat 150 150 Patrióták

„Üzenem a jövőbeli gyermek nemzedéknek Magyarországon, hogy tiszteljék hazájukat és becsüljék, hogy ezen a földön élhetnek. Őrizzétek meg értékeit és emlékeit! Beszéljetek róla úgy, mintha kincs lenne!”

II. Rákóczi Ferenc
Patrióták az Árpád-vonal egyik bunkerénél Kőrösmezőn
Patrióták az Árpád-vonal egyik bunkerénél Kőrösmezőn

II. Rákóczi Ferenc üzenete számunkra nem csak azért nyert különleges aktualitást, mert a magyar Országgyűlés határozata szerint 2019 a fejedelem emlékéve, hanem azért is, mert általunk meglátogatott térség, az egykori Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék a Rákóczi család hajdan fontos területei voltak, tetteik lenyomatát a mai napig büszkén viseli a vidék.

A Magyar Patrióták Közössége négynapos tanulmányúton, 2019. július 4-7-e között ismerkedhetett meg ezúttal a Felső-Tisza-vidék legfontosabb természetföldrajzi és történelmi helyszíneivel. Az út egy évvel ezelőtti, 2018 nyarán tett látogatásunk folytatásának tekinthető, amikor a Beregvidék, Munkács, Ungvár és környéke volt célpontunk. Azon tagtársaink, akik mindkét úton részt vettek, remélhetőleg Kárpátalja teljes, egyben nagyon színes természet- és társadalomföldrajzi viszonyait ismerve térhettek haza.

Forrás: Molnár D. István, Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász, KMP TT, 2005.
Forrás: Molnár D. István, Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász, KMP TT, 2005.

Felső-Tisza-vidéki utunkon – miként az a mellékelt térképen is látszik – ezúttal a magyar nyelvterületet elhagyva, főként olyan térségeket látogattunk meg, ahol jelentősebb magyar közösségek csupán szórványban élnek. Ezen a vidéken a magyarság lélekszáma és teljes népességhez viszonyított aránya a kárpátaljai (lásd: ábra) átlaghoz viszonyítva is erősebb fogyást mutat.

Forrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján Izing Máté
Forrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján Izing Máté

Utazásunk első napján egy beregszászi ebéd után Huszt felé vettük az irányt. Az egykori máramarosi koronavárosban természetesen a Kölcsey által megénekelt legendás huszti várat és a példásan helyreállított középkori református templomot tekintettük meg. Ezután a Tisza völgyét követve a folyó forrásvidékén lévő szálláshelyünk, a 10%-ban magyarok lakta Kőrösmező volt az est célpontja, ahol falusi turizmus keretein belül fogadták egyesületünk tagjait.

A Patrióták a huszti várban
A Patrióták a huszti várban

A másnap reggelt az Árpádvonal-túrával kezdtük. A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a második világháború idején az Északkeleti- és a Keleti-Kárpátokban védte Magyarországot. Az Árpád-vonal egyes bunkerei, lőállásai a mai napig élő történelmet tárnak elénk. A rövid túra után a két Tisza: a Fehér és Fekete látványos összefolyását néztük meg Rahónál, majd rövid pihenő erejéig megálltunk Terebesfejérpatak határában az Európa földrajzi középpontját jelző emlékkőnél. Délután a Fekete-Tisza forrásához kapaszkodtunk fel egy GAZ66-os szovjet gépjárművel, ami feledhetetlen élményt jelentett a csapat számára.

Csoportkép a Fekete-Tisza forrásánál
Csoportkép a Fekete-Tisza forrásánál

Utunk harmadik napján Kárpátalja Vereckei-hágó melletti másik fontos kapuját, a Tatár-hágót látogathattuk meg, elérve ezzel az ezeréves történelmi magyar határ vonalát. Innen utunk irányát megváltoztatva, a Kárpátok délnyugati lejtőin Visk felé tartottunk, Kárpátalja egyik legnagyobb magyar közösségével rendelkező olyan településére, amely nem a magyar nyelvi tömbterülethez tartozik. Közben útba ejtettük az aknaszlatinai felhagyott sóbánya területén kialakult sós tavakat is, szembesítve önmagunkat a Szovjetunió idején végbement környezetkárosítás okozta, máig nehezen gyógyuló tájsebekkel.

Csoportkép Aknaszlatinán
Csoportkép Aknaszlatinán

A hajdani máramarosi koronavárosok sorába tartozó Visk főként református magyarsága ékes példája lehet a magyar közösség nyelvi szigetként való megmaradásának. A mintegy nyolcezer lakosú, közel felerészben magyar nagyközségben is a jól bevált faluturizmus keretein belül, helybéli családoknál elszállásolva töltöttük utolsó kárpátaljai esténket, megismerkedve a vidék ízeivel is. Utunk zárásaként a XIV. században épült, Rákóczi országgyűlésének is otthont adó viski református templomban megtartott vasárnapi istentiszteleten vettünk részt.

Idei kárpátaljai értékőrző kirándulásunkat a tavalyihoz hasonlóan azzal a céllal szerveztük meg, hogy ezt a sokat szenvedett, alig ismert tájat közelebb hozzuk a magyar közönséghez. Ezúton is bátorítjuk az élő történelem és a hamisítatlan kárpáti táj iránt érdeklődőket, hogy látogassanak el Kárpátaljára, ezzel is segítve az ott élő magyarság megmaradását.

[ngg src=”galleries” ids=”4″ display=”basic_slideshow”]

Izing Máté szervező, Magyar Patrióták Közössége © 2019. augusztus 14.
A képek a szerző felvételei

A szakmai kirándulás megvalósulásának támogatásáért köszönet mondunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.