A Magyar Patrióták Közössége rendezvénysorozattal, ismeretterjesztő kiadvánnyal és internetes kezdeményezésekkel emlékezik arra a száz évvel ezelőtt elfogadott törvényre, amely a nagy háborúban elesett katonák tiszteletére emlékművek állítását rendelte el. Szeretnénk, ha a társadalomban újra gyökeret verne az emlékezés kultúrája és a háborús kegyelet, ezért kezdeményezni fogjuk a jelentősebb művészeti értéket képviselő alkotások műemléki védelem alá helyezését.
Még komoly harcok dúltak az öreg kontinensen, amikor 1917. április 19-én szentesítette az uralkodó az 1917. évi VIII. törvénycikket, amely az I. világháborúban a hazáért elesett hősök emlékének megörökítéséről rendelkezett. A báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy által kezdeményezett, száz évvel ezelőtt Tisza István miniszterelnök támogatásával megszületett jogszabály elrendelte, hogy minden magyar város és község anyagi erejének megfelelő, méltó emléket állítson a világháborúban hősi halált halt lakosainak: „Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.” Elsőként Hatvan városa állított katonaszobrot, Finta Sándor művét 1917. november 25-én Ugron Gábor belügyminiszter jelenlétében avatták fel. 1924 óta május utolsó vasárnapja a Hősök Emlékünnepe, ami 1946-ig március 15. és augusztus 20. mellett Magyarország harmadik nemzeti ünnepnapja volt.
Az országszerte megindult emlékműállításokat egy erre a célra létrehozott szakmai szervezet, a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) segítette. A HEMOB munkásságában olyan komoly tekintélyek vállaltak szerepet, mint Alpár Ignác építész, Herceg Ferenc író vagy Kallós Ede szobrászművész. Nagy gondot fordítottak arra, hogy lehetőleg igényes művészeti alkotások szülessenek. Ennek köszönhető, hogy a megvalósult több mint ezer első világháborús hősi emlékmű jelentős része egyben kiemelkedő művészi értéket is képvisel. A legszebb alkotások között említhetjük a fővárosban a Ludovika Akadémia előtti Névtelen Hősök Emlékét, valamint a Margit híd budai hídfőjénél a Przemyśli Hősi Emléket, vidéken a jászberényit, makóit, nagykőrösit, székesfehérvárit. Az is fontos szempont volt, hogy a települések központi, forgalmas helyszínein felállított alkotásokon a nemzeti jelképek megjelenítésén túl lehetőség szerint a hősök nevei is felírva szerepeljenek.
A századik évforduló alkalmából egyesületünk elhatározta, hogy készít egy ismeretterjesztő emlékkönyvet, amely mellékleteként kiválasztunk a legjobban sikerült alkotások közül százat, hogy azokat fényképesen és szövegesen is bemutassuk. Távlati céljaink között szerepel egy XXI. századi követelményeknek megfelelő internetes adatbázis létrehozása is. Bár a törvény a második világháború után is hatályban maradt, a berendezkedő kommunista diktatúra a hősök emlékezetét feledésre ítélte, a háborús kegyelet kizárólag a megszálló szovjet katonák és a partizánok irányában érvényesülhetett. Ennek jegyében az emlékművek egy részét eltávolították vagy eldugott helyekre, temetőkbe száműzték.
Sajnos az 1918-as zűrzavaros állapotok és a trianoni országcsonkítás következtében az elszakított területeken csak kevés emlékmű valósulhatott meg, és azok jelentős részét is elpusztították az utódállami hatóságok. A nemzeti összetartozás jegyében a Magyar Patrióták Közössége azt is vállalja, hogy összeállítja a határon túli első világháborús magyar emlékművek jegyzékét. Azon államok esetében, amelyekkel hadisíregyezményt kötött Magyarország, ezek az emlékművek nemzetközi jogi védelem alatt állnak.
Egyesületünk a nemzeti értékek megőrzése és a háborús kegyelet újjáélesztése érdekében a 2017-es évet az első világháborús emlékművek évének nyilvánította. Az esztendő során megemlékezéseket fogunk tartani a hősi emlékművek témakörében, és vállaltuk egy igényes ismeretterjesztő kiadvány elkészítését az első világháborúban elesett katonák kultuszát megörökítő köztéri alkotásokról. A nép a pártállami elnyomás idején is évről évre gyertyát gyújtott az elesett katonák emlékére, ám mivel a szobrokat nem volt ajánlatos karban tartani, többségük állapota leromlott. Ezért is üdvözlendő, hogy idén a magyar kormány anyagi támogatást nyújt az első világháborús emlékművek felújításához. A Magyar Patrióták Közössége felajánlja, hogy az érintett önkormányzatok részére a pályázatok előkészítéséhez segítséget nyújt.
Fontos emlékeztetnünk arra, hogy az 1914-1918 közti világégés attól kezdve, hogy kitört, számunkra egyben honvédő háború is volt. A történelem szomorú végkifejlete ismert előttünk, de nem feledhetjük azok emlékét, akik a legdrágábbat, életüket adták hazánkért.
A nagy háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvény 2007-ig élt, amikor a Gyurcsány-kormány mint „szükségtelen” jogforrást hatályon kívül helyezte. Szeretnénk, ha e jogszabály szellemisége újból életre kelne a társadalomban, és újra több figyelmet szentelnénk hőseink emlékezetének. Ennek jegyében a Patrióták internetes közösségi oldalán (facebook) 2017-ben minden héten közzétesszük egy emlékmű fényképét és történetét. Feladatvállalásaink alapjául egy jelenleg is zajló, nagyszabású és költséges egyesületi program szolgál: személyesen felkeressük és fényképesen dokumentáljuk az előzetesen kiválasztott műalkotásokat. Mindezt annak jegyében, amit Herceg Ferenc író megfogalmazott: „Az ilyen emlékművek mint közös dicsőségünk hirdetői, a jövő Magyarországban a hazafiság őrtornyai lesznek; a katonasírok fölött pedig, ahol közös fájdalmaink pihennek, a szeretet vetése fog kikelni.”
