2018-ban nagy hatású cikkben hívtuk fel a közvélemény figyelmét sorrendben harmadik királyunk sírjának méltatlan állapotára. Azóta az abasári államalapítás kori királyi és egyházi központ már nemcsak történelmi emlékhely, hanem a Magyarságkutató Intézet munkájának köszönhetően az évtized legizgalmasabb ásatásának színhelye is egyben. Beszámoló a régészeti lelőhelyen idén áprilisban tett látogatásunkról.
Aba Sámuel király enyészetnek átengedett végső nyughelye nem csak a király személye miatt volt fontos a Patrióták számára. Az általa alapított sári monostor és királyi központ épületegyüttese egyike a magyar államalapítás korából legépebben fennmaradt építészeti emlékeinknek, köszönhetően annak, hogy a területen a török hódoltság korától kezdve már nem folytak építkezések és bontások. A Patrióták, hogy a páratlan történelmi és építészeti emlék megmentését el lehessen érni, javaslatot tett a romokat rejtő Bolt-tető történelmi emlékhellyé nyilvánítására. Nagy örömünkre a kormány kezdeményezésünket elfogadta, így Aba Sámuel királyunk egykori királyi és egyházi központja ötvenkettedikként felkerült a történelmi emlékhelyen jegyzékére.
Az épületmaradványok teljes feltárását és konzerválását is el kellett kezdeni, mivel a félig-meddig kiásott romok a szabad ég alatt gyorsabban pusztultak, mintha a föld alatt maradtak volna.
A Patrióták ezért – még szintén 2018-ban – megkereste Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, javasolva a terület régészeti feltárását, amelynek kiemelt célja a 11. századi király sírjának megtalálása és csontjainak lehetőség szerinti azonosítása.
Ezt követően felkérést kapott a Magyarságkutató Intézet, hogy az egri Dobó István Vármúzeummal karöltve végezze el a leletmentő és a terület későbbi rendezését lehetővé tévő ásatást.
Másfél hónappal ezelőtt látogatást tettünk Abasáron, hogy megtekintsük a 2020-ban indult régészeti feltárás eddigi eredményeit. A romterület megtekintése előtt küldöttségünket Kazsu Attila polgármester és Grócz Zsolt alpolgármester urak fogadták, akik megköszönték a Patriótáknak az ügy érdekében tett erőfeszítéseit, s egyúttal tájékoztattak a legújabb eredményekről.
A tavaly megkezdett ásatás már az első néhány nap után jelentős eredményt hozott: előkerült egy nagymérető sírkő, közepén az Abák turulos címerével. A kő alatti sír több ember csontvázát rejtette.
Az államalapítás koránál több évszázaddal későbbi címeres sírkő azt bizonyítja, hogy Aba Sámuel utódai hosszú ideig e monostorba temetkeztek. Ez jó kiindulási alap annak jogos feltételezésére, hogy 11. századi ősüknek is valahol itt kell(ett) nyugodnia.
A sírkövet rejtő gótikus templom alapjai alatt megtalálták egy kora Árpád-kori, román stílusú templom félköríves apszisát és két alapfalát. Erre a korai – vélhetően 11. századi – templomra épült rá a későbbi egyház. Az új templom négyzetes padlólapokból álló burkolatát – amely alól a fenti sírkő is előkerült –, nem verték fel az évszázadok során, így megvan rá az esély, hogy alatta lesz valahol Aba Sámuel sírkamrája is. Ha a 11. században épült templomra még a középkorban építettek egy újat, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az alapító sírját nem semmisítették meg; későbbi korokban pedig, mint ahogy láttuk, nem bolygatták már a templom padlószintjét. Ez az új feltevés esetlegessé teszi a régit, amely szerint Aba Sámuel sírját (és remélhetőleg csontjait is) a közelben lévő 11. századi körtemplomban kell keresni. Ha bebizonyosodik, hogy állt itt egy sokkal nagyobb, hosszhajós egyház, akkor a rotunda legfeljebb keresztelőkápolna lehetett. Megjegyezzük, hogy ez volna a szerencsésebb helyzet, mivel a körtemplomot kettévágta és tönkretette egy, a 60-as években épült kockaház – a királyi magasságokba vágyó egykori TSZ-elnök éppen itt talált magának „méltó” telket…
Az ásatásnak köszönhetően a romok együttese az eredetileg kikandikáló falszakaszokhoz képest mára sokszorosára nőtt. A kutatási terület bővítésének jelenleg három akadálya van. Ezek egyike egy szocreál művelődési ház, amely a romokra épült, de szerencsére a legfontosabb központi részt nem pusztította el a szocialista nemtörődömség. A művelődési ház jövőbeli sorsa kérdéses, legkívánatosabb a teljes lebontása volna, nem csak a további kutatások érdekében, hanem mert ormótlan tömbje nagyban rontja a hely hangulatát és a gyönyörű kilátást.
Az ásatás az egyik oldalon elérte a Bolt-tető egyik, nem beépített peremét, ahol a várakozásokkal ellentétben nem találták meg a királyi központ erődített körítőfalának maradványait. Ez azt jelenti, hogy a védőfal a romoktól távolabb és alacsonyabban húzódhatott.
Jó hír, hogy a harmadik akadály minden bizonnyal elhárult: az önkormányzatnak sikerült megvásárolnia az egykori TSZ-elnök házát, amelynek bontása már folyamatban van.
Ezzel lehetőség nyílik a rotunda, régi magyar szóval kerekegyház teljes feltárására is, így most már tényleg csak szerencse kérdése, hogy megtalálják-e Aba Sámuel sírját – s ami legalább ilyen lényeges: a magyar őstörténet számára oly fontos archeogenetikai kutatások számára létfontosságú csontjait.
K.G. / Patrióták © 2021.