Ahol a földnek súlya van

„Vannak helyek, ahol a földnek súlya van, ahol a lábunk alatti por nem csupán talaj, hanem élő történelem. Ilyen a rákosmezei Királydomb, ahonnan ötszáz év távolsága is csak egy pillanatnak tűnik” – fogalmazott köszöntőjében D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere, a rendezvény fővédnöke. Mint felidézte, 1458 januárjában bár dermesztő hideg volt, de a magyar szívekben a hazaszeretet tüze izzott, miközben lent a Duna jegén, illetve Rákosmezőn tízezrek vártak a hírre, ki vezeti eztán a nemzetet. Szilágyi Mihály is azért érkezett páncélosainak élén, hogy a szabad választást biztosítsa, a nép elé pajzsot tartson és a rendet biztosítsa.

-tette hozzá. De, Mátyás megválasztása előtt is számos fontos döntés helyszíne volt Rákosmezeje, például 1290-ben, amikor a rákosi végzésben eleink kimondták, hogy a magyar nemzet nem tűr idegen uralkodót. Régi adósság tehát az emlékjel is, ahogyan az is az volt, hogy alig hat éve lett nemzeti emlékhellyé a Királydomb – összegzett Kőbánya polgármestere. D. Kovács Róbert Antal szerint ugyanakkor az emlékjel mégsem a múltnak szól, hanem arra emlékeztet minden ide elzarándoklót, hogy a magyar nemzet ereje az összefogásban rejlik. Arra tanít, hogy a gyökereinkbe kell kapaszkodnunk, ha nem akarjuk, hogy a történelem viharai elsodorjanak bennünket. Ezért a felavatási ünnepség szinte csak a munka kezdetét jelenti,

D. Kovács Róbert kiemelte, polgármesterként fontos, de még befejezetlen küldetésének tartja, hogy Rákosmezejéből olyan zarándokhely váljon, ahová az ország és a világ minden tájáról érkeznek a látogatók, hogy erőt meríthessenek abból a szellemiségből, amelyet megtestesít.

Ez az emlékjel az egész nemzet számára üzenet

A rendezvény másik fővédnöke, Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő köszöntőjében arról beszélt, egy nemzeti emlékhely nem csak a múltnak állít emléket, hanem egyszersmind a jelennek és a jövőnek is üzen. A történelem különös kettőssége, hogy a jelen generációjának nemcsak a saját és a jövő világát kell alakítania, de bizonyos értelemben a múltját is újra és újra meg kell határoznia. Ezt a munkát pedig nem lehet megspórolni, hiszen – ahogy Szatmáry Kristóf kiemelte – az elmúlt időszakban is számtalanszor akartak elvenni valamit a magyarságtól. A Habsburgok, a németek a magyarság dicső múltját, történelmi jelentőségét, a szovjetek a nemességünket, vitézségünket és a vallásunkat, a XXI. század pedig az alapvető identitásunkat.

– hangsúlyozta. Akármit szeretne a világ körülöttünk – tette hozzá – az emlékjel azt is üzeni, a magyaroknak csak egy feljebbvalója van, a Jóisten, és csak rá hallgatunk.

A fa tornyocska leleplezését követően – amely mellett a karcos időben harcosan lobogott a szintén újonnan a helyére került magyar zászló – Szilágyi Sándor András református lelkipásztor megáldotta, majd Cseh Zoltán római katolikus plébános felszentelte az emlékjelet. Az áldás, amely mostantól minden, az emlékhelyhez elzarándoklóra igaz és érvényes lesz így hangzott,

Földi hazánkat a Mennyei Ház mintájára építsük

Cseh Zoltán atya a szentelés előtt elmélkedett arról, az embernek vannak alapvető identitásai, minthogy mindannyian a Mennyei Ház polgárai vagyunk, de a Jóisten adott nekünk egy hazát is. Amikor tehát a régiekről emlékezünk az emlékhelynél, tartsuk észben azt is, hogy nekünk Isten országát a Földön a saját országunkban kell építeni, ahhoz hasonlatossá tenni. Cseh Zoltán a szentelés folyamán a hívekkel úgy könyörgött,

A Királydomb a nemzeti szuverenitás gondolatának magyar bölcsője

„Amott a királydomb látszik, hol hagyományos monda szerint kacagányos őseink híres rákosmezei gyűléseik fő, vagyis középpontja vala, s melyre egy pár évvel ezelőtt néhai Boráros János, Pest városa egyik magyar érzelmű tanácsosa emlékszobrot tervezett emeltetni tiszteletéül az ősök szendergő hamvainak, díszéül a jelenkor érdemeket becsülni tudó hálás buzgalmának, de mely, mint oly sok egyéb, a részvétlenség hideg karjai között hűlt meg” – idézte Garay János költő, újságíró gondolatait Hetzmann Róbert, a Patrióták vezetője. Az egykori kezdeményezés, a „régi adósság” 197 év elteltével teljesülhetett, igaz, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján. Ahogy Hetzmann Róbert köszöntőjében hangsúlyozta, a nagyságos fejedelem volt az, aki utoljára hívott össze országgyűlést Rákosmezejére, és aki a Cum Deo pro Patrie et Libertate jelszava alatt rendi különbségeken és vallási ellentéteken felülemelkedve egyesítette a nemzetet Magyarország szuverenitásának megőrzése érdekében. A végül Szécsényben megvalósuló országgyűlés máig a történelemórák kötelező tananyaga.

A Királydomb tehát a magyar szuverenitás egyik bölcsője – összegzett a Patrióták elnöke, hozzátéve az emlékjel révén az emlékhely szellemi és fizikai értelemben is visszakerült a magyarság térképére. Hetzmann Róbert felidézte, az idáig vezető út állomásaként az Országgyűlés 2020 decemberében törvényben nyilvánította nemzeti emlékhellyé a rákosmezei Királydombot, ahol a rákövetkező évben máris megrendezésre került középkor hangulatát idéző Királyfeszt. 2022-ben dokumentumfilm készült a Királydombról a Patrióták műhelyében, majd útjára indult a vándorkiállítás az emlékhely és az államiság kapcsolatáról.

-fogalmazott a Patrióták vezetője, aki egyúttal megköszönte az adományozóknak a kezdeményezés támogatását. Kiemelte továbbá Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő segítségét, aki kezdetektől támogatta a Királydomb újjászületését. Hasonlóképpen köszönetet érdemelt D. Kovács Róbert Antal, aki Kőbánya első embereként azonnal felismerte, mekkora nemzeti kincs a Királydomb. Hetzmann Róbert végezetül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is köszönetet mondott, akire a Patrióták mindig számíthattak a királydombi családi programok megvalósításához.

-zárta gondolatait Hetzman Róbert.