A kommunizmus arról szólt, hogy a nemzet teljes vagyona fölött egy szűk elit rendelkezett, miután az államosítások révén soha nem látott tőkekoncentráció jött létre – mondta Borvendég Zsuzsanna történész a márciusi online Patrióta Estéken. A kutató arra is választ adott, hogy miért siklott ki a rendszerváltás, és a régi hálózat vajon még mindig létezik-e. Aki meg akarja érteni az elmúlt évtizedek történéseit, feltétlenül nézze meg videónkat!
Sikerkönyv lett Borvendég Zsuzsanna tényfeltáró könyveiből (A hálózat pénze, Az impexek kora), melyek eddig nem látott összefüggéseket hoztak a felszínre a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb, sokakat izgató témájában, melynek iratanyaga döntően ma is titkos. A bátor történésszel Pataki Tamás beszélgetett a korábban alig kutatott területről, a kommunizmusban az ország pénzügyeit intéző háttérhatalmi csoport tevékenységéről.
A kádári gulyáskommunizmust Aczélék leöntötték egy maszlaggal: azért adósodott el az ország, mert a „jóléti” rendszert önerőből nem tudta kitermelni a magyar társadalom, így hiteleket kellett felvenni. Ez valójában egy hazugság volt, létezett világszínvonalú termelés Magyarországon, azonban egy tőkés érdekcsoport kiszivattyúzza a pénzt az országból – mondta Borvendég Zsuzsanna.
Az impexek a szocializmusban államosított külkereskedelem szakosított vállalatai voltak, amelyeknél teljes kontroll érvényesült. A történész rámutatott: a termelő vállalatoktól elvonták az export és import jogát, mert valójában nem a gazdaságosság volt a cél, hanem a piszkos pénzek mozgatása és a haszon lefölözése. A kommunizmus kellős közepén egy kommunista pénzarisztokrácia, egy igazi tőkés elitcsoport alakult ki ennek következtében – mondta. 1945 után a Nyugat és a szocialista blokk között a kereskedelmi csatornát Magyarország teremtette meg, aminek Borvendég Zsuzsanna szerint az egyik oka az lehetett, hogy a két világháború közötti Magyarországról elszármazott kommunisták a Komintern hálózatának a legkeményebb magját alkották.
Borvendég Zsuzsanna kiemelte: a kommunizmus arról szólt, hogy a nemzet teljes vagyona fölött egy szűk elit rendelkezett, miután az államosítások révén soha nem látott tőkekoncentráció jött létre. Ez a hálózat csoport a rendszerváltozáskor behozhatatlan előnyökkel indult, és a privatizáció alkalmával élt is vele – mondta a történész. Borvendég Zsuzsanna szerint egyértelmű, hogy ezért siklott ki a rendszerváltás 1990-ben, és ebből fakadt a magyar gazdaság gyenge teljesítménye. A történész úgy véli, a hálózat a pártállam lebontása után is fennmaradt, és egész biztosan nem tűnt el azóta sem.
Patrióták © 2021. március 29.