• 2017.09.02.

Villámlátogatás a bánsági templomoknál

Villámlátogatás a bánsági templomoknál

Villámlátogatás a bánsági templomoknál 150 150 Patrióták

Egyesületünk tagjai október 24-én és november 4-én felkeresték a délvidéki Bánság szórványfalvainak veszélyeztetett sorsú katolikus templomait. A nagybecskereki egyházmegye vezetése 2014-ben határozta el, hogy megválik régi és kevés hívővel rendelkező templomaitól úgy, hogy azokat lebontja. A Magyar Patrióták Közössége elsőként hívta fel a figyelmet a leselkedő veszélyre. Tiltakozásunk eredményesnek bizonyult, hiszen még egyetlen templomot sem bontottak el, kettő felújítására pedig már megvan a pénz is.

Hetzmann Róbert (elnök) nyilatkozik az MTV stábjának Szerbcsernyén

Hetzmann Róbert (elnök) nyilatkozik
az MTV stábjának Szerbcsernyén

Október 24-én, szerémségi kutatóutunk részeként kitérőt tettünk a Dél-Bánságban, hogy pótlólag elvégezzük annak a két „bontáslistán” szereplő helyszínnek a dokumentálását, amelyeket tavaly novemberben nem kerestünk fel. Így eljutottunk Ópávára (Opovo) és Galagonyásra (Glogonj) is. Ópáván nincs veszélyben műemléki érték, ott egy melléképület lebontása merült fel. Ezzel szemben Galagonyáson az 1841-ben épült Szent Anna-templom került veszélybe, annak ellenére, hogy a szórványban uralkodó viszonyokhoz képest meglehetősen jó állapotban van. Itt a hívek számának vészes csökkenése vezetett majdnem szomorú helyzethez, ám úgy tűnik, hogy ez a templom is megmenekül. A vele szomszédos plébániát és telkét ugyanakkor eladta az egyház egy szerb vevőnek. Útba ejtettük a Duna-Tisza-összefolyás közelében lévő Perlasz katolikus templomát is, ahol sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy tavaly óta semmi biztató sem történt: a templom és a plébánia állapota szemmel láthatóan romlik.

A galagonyási templomA szerbcsernyei templomból előkerült egy 1908-ban készült Magyarok Nagyasszonya-lobogó
A galagonyási templom
A szerbcsernyei templomból
előkerült egy 1908-ban készült
Magyarok Nagyasszonya-lobogó

November 4-én villámlátogatást tettünk a három legismertebb helyszínen, Németcsernyén, Párdányban és Módoson. Németcsernyén a helyi magyar hívekkel is találkoztunk. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a nagybecskereki püspök utasítására továbbra sem lehet misézni az 1808-ban emelt, 1868-ban átépített templomban. Nagyban rontja a közösség esélyeit, hogy emiatt a hívek elmaradnak a vasárnapi istentiszteleti alkalmakról, mondván, „milyen mise az, ahol nincs pap.” Új információ, hogy a templom mögötti gazos, bozótos hely nem más, mint a partizánok által 1944-45-ben bestiálisan legyilkolt német és magyar civilek tömegsírja. Ezt eddig a helyiek közül is kevesen tudták, vagy ha tudták is, nem mertek róla beszélni. Ez a tény növeli a mintegy 150 hívővel bíró szerbcsernyei katolikus templom kegyeleti és történeti jelentőségét. A püspökség a közfelháborodás miatt az épület lebontásától elállt, így a már korábban bejelentett részleges felújítása a magyar állam segítségével remélhetőleg legkésőbb tavasszal megkezdődik.

Most derült ki: a templom
mögötti bozótos tömegsírt takar
A szerbcsernyei templomban csak
kisebb elváltozás következett be
Állapotfelmérés Párdányban

Állapotfelmérés Párdányban

Az 1804-ben felszentelt párdányi Nepomuki Szent János-templomot a tavalyihoz hasonló állapotban találtuk. A tetőzetet a kritikusabb pontokon a magyarországi Teleki László Alapítvány munkatársai megerősítették, így a rohamos pusztulást sikerült megállítani. Itt már csak néhány katolikus magyar családról beszélhetünk. A magyar állam a párdányi templom megmentésére is ígéretet tett, így az állagvédelmi beavatkozásoknak a közeljövőben mindenképpen meg kellene kezdődniük. Párdányban találkoztunk a helyi közösség szerb vezetőjével, valamint azokkal a szerb nemzetiségű civilekkel, akik – bár ortodox vallásúak – szintén ellenzik a templom lerombolását. Ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges adminisztratív eszközzel meg fogják akadályozni az épület elpusztítását.

A módosi templom

A módosi templom

Párdány után a Temes-parti Módos nagyközséget kerestük fel. Szomorúan állapítottuk meg, hogy az 1911-ben épült neogótikus Nagyboldogasszony-templom állapota tovább romlott. Noha a műemléki védelmet élvező épületet a lebontás közvetlen veszélye nem fenyegeti, ám a karbantartás teljes hiánya könnyen vezethet életveszélyessé válásához és ezáltal a teljes pusztuláshoz. A hitéletet is sikerült teljes mértékben felszámolni, noha a katolikusok lélekszáma még mindig 300 körüli. Egyetlen jó hírünk, hogy kikerült a mintegy 10%-ban magyarok lakta falu határába a kétnyelvű helységnévtábla, így már Módosra és nem csak Jaša Tomić-ra érkezik a látogató.

Bejártuk és dokumentáltuk a település katolikus temetőjét, amire tavaly nem futotta időnkből. A módosi sírkert is műemléki védelmet érdemelne, ám a magyar és német családok régi értékes kriptái, sírobeliszkjei és keresztjei többnyire gazdátlanul pusztulnak. Legnagyobb meglepetésünkre főügyészi, plébánosi, közjegyzői síremlékek mellett megtaláltuk az 1911-ben elhalálozott Dr. Kiszely Kálmán volt országgyűlési képviselő sírját. Kiszely 1858-ban született a felvidéki Eperjesen, majd miután Budapesten elvégezte a jogot, 1889-től kezdve ügyvédként Módoson élt. 1906-ban a párdányi választókerület képviselőjévé választották a függetlenségi és 48-as programot hirdető ügyvédet. A parlamentben a vízügyi bizottságban tevékenykedett. Sírján ma nem virág, hanem bozót nő, de a pompás gránit sírkő még ellenáll az idők kihívásainak. Különös ajándék számunkra minden ilyen váratlan találkozás múltunk egy-egy teljesen feledésbe merült személyiségével.

Dr. Kiszely Kálmán sírja

Dr. Kiszely Kálmán sírja

Őszintén reméljük, hogy a szórvány magyar (vagy magyar vonatkozású) templomai nem fognak elpusztulni az önkéntes lemondás jegyében. Ha ez történne, jelenlétünknek írmagja sem maradna egy olyan vidéken, amely korábban szorosan hozzánk tartozott, s ma is tágabb értelemben szülőföldünk. A magyar állam bejelentett intézkedései – a szerbcsernyei és párdányi templomok részleges felújításának támogatása – kezdetnek jók, de folytatás nélkül nem elégségesek. A püspökség hozzáállása azonban még mindig nem megnyugtató: a „bontáslistán” szereplő templomokban továbbra sem engedik a papokat misézni, a templommentő civilekkel való együttműködéstől pedig teljesen elzárkóznak. A módosi templomba például azért nem sikerült bejutnunk, mert a püspökség a Magyar Patrióták Közösségét és tagjait kitiltotta az egyházmegye templomaiból, a gondnok pedig nem mert szembemenni a központi utasítással.

Mi a magunk részéről továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni a bánsági templomok sorsát. Elhatároztuk, hogy mostantól évente felkeressük a leginkább veszélyeztetett templomokat, hogy közvetlenül ellenőrizhessük állapotukat, és együttműködhessünk a helyben küzdő közösségekkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nyilvánosság bizonyos szintű védelmet jelenthet számukra, ezért honlapunkon nyilvánossá és elérhetővé tettük valamennyi „bontáslista” által érintett istenháza fényképes dokumentációját. A Magyar Patrióták Közössége minden fórumon azért fog küzdeni, hogy Magyarország alkotmányos kötelezettségeit teljesítve, felelősséget viseljen a szórványban lévő templomok iránt.

Pillanatkép a módosi temetőből

Pillanatkép a módosi temetőből

További képek

  
Villámlátogatás a
szerbcsernyei templomban
2015. november
Módosi templom és temető
2015. november
Villámlátogatás a
párdányi templomban
2015. november

Hetzmann Róbert
Fényképek: Izing Máté
Magyar Patrióták Közössége
© 2015. november 9.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.