A bástya elesett, de a remény még él: megjelent könyvünk a Szerémségről
Bár a középkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke volt, ahol az ország leghíresebb borai termettek, mégis csaknem teljesen megfeledkeztünk a Szerémségről. A dicső régi idők és a kevésbé fényes, de legalább annyira tanulságos közelmúlt feltárására vállalkozott Hetzmann Róbert, egyesületünk elnöke most megjelent könyvében, amely körbevezeti a Szerémségben az értő olvasót. Az Patrióták kiadásában megjelent Elesett bástya kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a magyar történelem.
Már közvetlenül Trianon után sem sok figyelmet kapott ez a ma főként Szerbiához tartozó terület, a mai Vajdaság tartomány harmadik nagytája, pedig akkoriban még mintegy 30 ezer magyar élt a Duna és Száva által körülvett Szerémségben. Pedig ez volt a magyar Délvidék legjava: ahol a középkorban legjobb boraink termettek s ahol a hon legódonabb védőbástyái álltak a keresztény világ végvidékén.
A könyvben ennek megfelelően szinte úton-útfélen bele is botlunk Hunyadi vagy éppen Kapisztrán nyomaiba, ami alig néhány fejezet elolvasása után „visszahelyezi” a belső térképünkre ezt az elfeledett tájat. Sőt ami igazán meglepő, a középkori magyar történelem jelentős eseményei kötődnek a Szerémséghez, ami ma már egyáltalán nem köztudott – és nem véletlenül.

A kereszt és a félhold három évszázadnyi küzdelme véráztatta földdé tette ezt az antik gyökerekkel büszkélkedő kultúrtájat, a törökkor pedig szó szerint eltörölte a föld színéről a hajdanán virágzó vármegyét, ahová a magyar világ igazából sohasem tért vissza. Ettől függetlenül a szerző nem marad adós a magyar újrakezdési kísérletek bemutatásával sem: megdöbbentő részleteket olvashatunk a még a Szent István-i Magyarországon lévő, ám az autonóm horvát társországhoz tartozó szerémségi magyarokat ért durva atrocitásokról, a Zágrábból irányított magyarellenes intézkedésekről, köztük lelkészek és fiatal tanárok elleni merényletekről.
„Ez a magyar helytállás színhelye, amiért nagy árat fizettünk: az oszmán megszállás alatt a régi magyar lakosság teljesen kipusztult, és csak a hajdani városok és falvak nevei maradtak fenn. A bástya elesett, vele együtt az egész kultúrterület, de a nemzet lelkében örökké ott él a hőstörténet, melyet ha nem feledünk, időről időre új élet hajthat ki a romok alól” – olvasható a maga nemében egyedülálló kötet kiajánlójában.
Bepillantás a könyv hangulatába:

Az Elesett bástya azonban nemcsak történelemkönyv, hanem útirajz is, amely minden szempontból a jelenkorban vezeti körbe az olvasót a Szerémségben, a természeti értékeknek és turisztikai célpontoknak is kellő figyelmet szentelve. Hetzmann Róbert történelmi útikönyve azért is különleges, mivel a szerző nyolc éve járja a Szerémséget. „Ennek a hosszú kapcsolatnak az esszenciája kíván lenni ez a kötet, amely a történelembe ágyazva mutatja be a vidék épített örökségét, emlékhelyeit, természeti látnivalóit, egyúttal betekintést enged a ma ott élő magyar közösségek életébe is – törekedve arra, hogy az utazás lehetőleg azok számára is befogadható legyen, akik eddig csak a budapesti Szerémi útról hallottak.” Ez utóbbi célt nagyban elősegíti a nagy alapossággal megírt kötetben szereplő mintegy 80 színes kép, melyek egy része pótolhatatlanul értékes archív felvétel.
MEGRENDELÉS
A Szerémségi utazás magyar szemmel alcímet viselő kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Patrióták kiadásában jelent meg. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, a könyvet az egyesület a támogatói között terjeszti. A 378 oldal terjedelmű, keménytáblás színes kötetnek nincs meghatározott vételára, az ajánlott adomány legalább 4.000 Ft könyvenként a postaköltségen felül (1400 Ft).

Ne maradjon le kezdeményezéseinkről, céljainkról és legfontosabb híreinkről! Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre, hogy mindig értesüljön a Patrióta ügyekről!