Sáros megye egy abszolút kultúrterület – mondta Domonkos László a Patrióták kiadásában megjelent Pompeji magyar hamuja című könyv bemutatóján. A szerzővel Sárosról és a mű megszületéséről Pataki Tamás író, elnökségi tag beszélgetett a pesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Trianon Sárosban lefejezésszerű volt. Miközben patinás iskoláink közül például a nagyenyedi még ma is működik, a híres eperjesi evangélikus kollégiumot már 1927-ben megszüntették
– szemléltette a magyar élet gyors felszámolását a szerző a kötet június 14-i bemutatóján. A magyar világ gyors felszámolására utal a Pompejivel való párhuzam is a könyv címében.
Pataki Tamás kiemelte, hogy a kötet borítóján az eperjesi Szentháromság-szobor látható, ami eredetileg az eperjesi vésztörvényszék néven elhíresült Caraffa-féle mészárlás emlékműve. A Habsburg-ellenességgel megvádolt majd kegyetlenül kivégzett 24 eperjesi nemes és polgár emléke hosszú évszázadokon át nem merült feledésbe.
Ez volt a korabeli 2006. október 23.
– mondta Domonkos a vésztörvényszékről, ami előrevetítette azt, amit később történt Sárossal, ahol már jóval Trianon előtt kisebbségbe szorult a magyarság.
A szerző a könyv alapjául szolgáló kirándulásról mesélve elmondta, hogy miközben Sárosban már egyetlen élő magyar közösség sincsen, a temetők tele vannak magyar sírokkal.
Az utolsó sárosi magyarok egyike, Csatáry Ágost vitt el minket Eperjesen a temetőbe, ami meghökkentő élmény volt, a régi magyar világ különös sűrítménye
– idézte fel Domonkos László.
Mindenhol jól és otthon éreztük magunkat
– mondta az író, hozzátéve, hogy „óriási megható élmény volt” a ruszinokkal való találkozás a lengyel határhegyvidéken, Felsőkomárnokon.
Még a templomukat is megmutatták
– emlékezett vissza az író a trianoni centenárium évében a Patriótákkal közösen tett sárosi kirándulásra.
Domonkos László könyve, a Pompeji magyar hamuja – adomány fejében – megrendelhető a www.patriotakonyvek.hu oldalon.
Patrióták © 2021. 06. 17.