• 2019.06.29.

Szerémség borban és szóban

Szerémség borban és szóban

Szerémség borban és szóban 150 150 Patrióták

Domonkos László író és Maurer Oszkár délvidéki borász volt a fővárosi Küküllő Székely Kocsmában megtartott júniusi Patrióta-est vendége. A kitűnő hangulatú borkóstolóval egybekötött beszélgetés a Szerémség borban és szóban címet kapta, és a délvidéki szórványsors érzékeltetése mellett a hajdani Szerém vármegye történelmi értékeinek bemutatását is szolgálta.

Maurer Oszkár szerémi bort tölt a hallgatóságnak
Maurer Oszkár szerémi bort tölt a hallgatóságnak

Az est elején Hetzmann Róbert elnök felidézte, hogy került kapcsolatba a Magyar Patrióták Közössége a Szerémséggel. Egy 2014 nyarán megszervezett felderítő úton jutottak el az egyesület tagjai a Délvidék Duna és Száva közötti részére, hogy felkeressék az ott élő magyar közösségeket és a méltatlanul elfeledett történelmi emlékeket. A látogatásból máig tartó barátság lett, következő évben jótékonysági estet szerveztünk Maradék település magyar óvodájáért. A Magyar Patrióták Közössége azt szeretné, ha a magyarság területi önazonosság-tudatának újra része lenne ez a gazdag múltú, gyönyörű vidék.

Domonkos László íróval (j) Hetzmann Róbert elnök (b) beszélget
Domonkos László íróval (j) Hetzmann Róbert elnök (b) beszélget

Domonkos László író, a Szerémségről szóló Elsüllyedt földön című könyv szerzője felhívta a figyelmet: az igazi magyar Atlantisz nem Erdélyben van, hanem a Délvidéken. A törökdúlás mértéke még az Alföld pusztulásához sem hasonlítható, mivel a Szerémségben írmagja sem maradt a magyarságnak. Bár errefelé mindig folyt szőlőművelés, az őslakossággal együtt a borászati kultúra is kiveszett. Az előadó szerint a magyar társadalom csaknem teljesen elfeledte a Szerémséget, még a művelt olvasóközönség jelentős része sem tudja, hol keresse a térképen.

Maurer Oszkár délvidéki borász, a szerémségi borvidék újjáélesztője korábban Magyarországon is élt, mielőtt családjával együtt visszatért a szülőföldre. Lakóhelyén, a dél-csongrádi borvidéken, a Szabadka melletti Hajdújáráson gazdálkodik, de az onnan 120 kilométerre lévő Szerémségben, a Tarcal-hegység északi lejtőin is vannak szőlői – olyan nevű dűlőkben, mint Nagy-Krisztus vagy Remete. Ma már nemzetközi szinten elismert, csúcsminőséget képviselő borainak titka a vegyszermentes technológia, a természetesség és a minőség iránti elkötelezettség. A kitartó munka meghozta eredményét, hiszen 17 országban tudott megjelenni, a Maurer-borok pedig ma már a világ legjobbjai között számon tartott éttermek itallapjain szerepelnek.

A szerémségi Maurer-birtokon, Karlóca – azaz a hajdani Karom – határában termett kitűnő borok felszolgálása közben Domonkos László részleteket olvasott fel könyvéből, nagyon érzékletesen láttatva az elfeledett Szerémség gazdag múltját és felfedezve mai árnyékvilágában is a szépet.

Maurer Oszkár szerint a magyar ember ösztönösen otthon érzi magát a Szerémségben, függetlenül attól, hogy ez ma már nem nevezhető magyar vidéknek. A fiatal délvidéki borász a magyar cserkészmozgalom megszervezése során került kapcsolatba a tájegységgel. Miközben az elárvult szerémi magyarlakta falvakat járta, sokat olvasott a szerémi borokról, melyek valamennyi szakirodalom egybehangzó állítása szerint a középkori Magyar Királyság legjobbjai voltak. Ekkor határozta el, hogy birtokot vásárol a különleges adottságú területen, és kísérletet tesz a borvidék újjáélesztésére.

Domonkos László felidézte: a mintegy száz település közül napjainkban alig nyolcnak van számottevő magyar lakossága, ám ezek zöme sem magyar többségű. A ma ott élő magyarok nem a középkori őslakosság leszármazottai, hanem a törökdúlás utáni, főként bácskai kirajzások következtében telepedtek meg Szerémben.

Borvidékeinket illetően szó esett az idegenhonos szőlőfajták nyomasztó túlsúlyáról, ami azért is érthetetlen, mivel a régi magyar fajtáknak külföldön nagy sikerük van. Nemzeti önbecsülésünk azonban még nem tart ott, hogy saját értékeinket kellőképpen megbecsüljük. Maurer Oszkár tiszteletre méltó küldetést vállalt, amikor őshonos szőlőfajtáink megmentésébe kezdett. A helyi értékek védelme jegyében a borkóstolón is megízlelhettük a vidékre jellemző ősi magyar borokat: a kadarkát, a mézes fehéret és a jobbnál jobb házasításokat, legvégül pedig a pálos szerzetesek által kikísérletezett borkülönlegességgel, a különféle gyógynövények hozzáadásával készülő ürmössel koccinthattunk.

A Patrióta esték jó hangulatú beszélgetései és értékes előadásai azt a célt szolgálják, hogy megteremtsük a nemzetben gondolkodó, szilárd értékrendű, tettre kész fiatal nemzedék találkozóhelyét. A Szerémség kincseit bemutató estünk a hazaszeretet és a minőség fontosságáról szólt, ami teljes mértékben megfelel a patrióta hitvallásnak.

Magyar Patrióták Közössége © 2019. 06. 24.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.