Harmadjára idézte meg a daliás időket a Királyfeszt a Királydombon

Harmadjára idézte meg a daliás időket a Királyfeszt a Királydombon 1312 883 Patrióták
A Szent Korona országának találkozóhelye

Harmadjára idézte meg a daliás időket a Királyfeszt a Királydombon

2025. szeptember 28-án vasárnap harmadszorra tartottuk meg hagyományőrző sokadalmunkat a rákosmezei Királydombon, Budapest X. kerületében. A fesztivál műsorkínálatában középkori csatajátékok, solymászbemutató, állatsimogató is szerepelt, emellett tematikus vándorkiállítások szolgálták az ismeretterjesztést. A programokat Pál István Szalonna és Bandája lenyűgöző koncertje zárta. „Amikor Rákos mezején, a rákosmezei országgyűlés helyszínén végigtekintünk, azt az ősi helyszínt látjuk, ahol a nemzeti szuverenitás gondolata sok száz évvel ezelőtt megszületett” – összegezte a harmadik alkalommal megvalósult Királyfeszt tanulságait Hetzmann Róbert főszervező, a Patrióták elnöke.

A Patrióták meghívására idén is számos hagyományőrző egyesület, bábszínház és solymászbemutató is várta a III. Királyfeszt alkalmából a X. kerületi Királydombra látogatókat. Az esemény szervezője ezúttal is a Magyar Patrióták Közössége egyesület volt, a rendezvény létrejöttéhez a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alap nyújtott támogatást.

A fesztivál háziasszonya Fekete Bori népdalénekes volt, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeire jellemző dallamokkal színesítette a konferálást. Mivel a rendezvény a szokásoknak megfelelően ingyenes volt, a szervezők arra kérték vendégeiket, hogy a belépőre szánt összeget ajánlják fel a Királydombra megálmodott, jelenleg Székelyföldön készülő fatornyos emlékjel megvalósulása érdekében. Az Országgyűlés 2020 decemberében nyilvánította nemzeti emlékhellyé a területet, ezidáig azonban nem létesült olyan tájékoztató tábla, amely a jelentős történelmi helyszínről eligazodást nyújtana. Így az emlékjel fontos hiányosságot fog orvosolni. (Az adományokat továbbra is várjuk a Magyar Patrióták Közössége 63200171-11070966 számú bankszámlájára, a közleménybe kérjük, írja be: Királydomb.)

A rendezvény középkori nemzetgyűlést idéző, zsivajgó hangulatáért ezúttal is a hagyományőrzők sátrai, programjai gondoskodtak. A látogatók nemcsak a Királydomb és az országgyűlés középkori formájának történetével ismerkedhettek meg, de gyakorlati ízelítőt kaphattak az ország gyűlésének színes, kavargó miliőjéből. A rendezvény kínálatából ezúttal sem hiányozhatott

  • a kézműves vásár,
  • az állatsimogató,
  • a babszínház,
  • a népi játszóház,
  • az íjászat,
  • a bajvívás és
  • az elmaradhatatlan csatajáték, a gyerekek megunhatatlan kedvence.

Az államiság építőkövei

Az esemény nyitányaként D. Kovács Róbert Antal, Budapest X. kerületének, Kőbányának a polgármestere üdvözölte az egybegyűlteket, aki elöljáróban is megköszönte a Patriótáknak, hogy a Rákos-patak partján ismét sor kerülhetett a múlt megidézésére. Megjegyezte, Kőbánya számára fontos, hogy a rendezvényen a bábelőadások kiemelten szerepelhetnek, hiszen a kerület a bábművészet hazájának is tekinthető, köszönhetően Kemény Henrik bábszínházának, amelynek a magyar kultúra Vitéz László emlékezetes előadásait köszönheti. A polgármester köszöntőjében szólt arról is, bár a facsoportokkal, dombokkal tarkított zöldterületet aktuálisan a díszes sátrak, gyakorlóterek, árusok lakták be, az év más részében Budapest kevésbé elismert zöld tüdejének szerepét is ellátja, ahol kiváló barangolásokat lehet tenni a természettel való ismerkedés közben.

D. Kovács Róbert Antal köszöntőjét követően a Patriótáknak büszkén nyilatkozott arról, hogy Kőbányán az 1400-as évektől bányásszák azt a nemes mészkövet, amelyből Budapest számos jelentős épülete, többek között a Magyra Tudományos Akadémia és a Lánchíd is épült. Mint kiemelte, Kőbánya nemcsak építőköveit adta a városnak, de azzal, hogy a rendi országgyűlésnek is otthont adott, hazánk államiságának épüléséhez is hozzájárult. A polgármester kitért arra is, a terület három kerület határán fekszik, így nagyon fontos, hogy közös gondossággal védjék gazdag élővilágát. Kiemelte, keletről innen szellőzik ki a város, ezért a sűrűn körbeépített terület a hagyományok ápolásán túl zöldterületi funkciója miatt is kiemelt jelentőségű.

Az élő múlt őrei 

A köszöntőt követően a programok gerincét adó hagyományőrzők mutatkoztak be:

A hat éve működő Történelmi Hadiakadémia Alapítvány képviseletében Zsolnai Gábor ismertette: jelenleg mintegy 650 gyerek történelmi ismereteinek bővítését segítik elő játékos eszközökkel 18 általános iskolában, ahol könnyed formában sajátíthatják el a fiatalok a bajvívás szabályait, a cselvágásokat. A Királyfeszten tiszteletét tette az a páncélkiállítás is, amely kézzelfogható közelségbe hozza a középkor fegyverarzenálját.

A Szent György Lovagrendet 1326-ban alapította I. Károly magyar király Visegrádon, a világon az első uralkodó által alapított rendként. A lovagrend 1990-ben alakult újjá, három tagozattal. A tudományos, karitatív és katonai hagyományőrző tagozatok közül ezúttal az utóbbi látogatott ki a Királydombra, hajítófegyverek, íjak és számszeríjak használatát mutatva be a Királydombra kilátogató népes közönségnek.

A diósdi Bajvívó Lovagok Egyesülete 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy a középkori gyalogos lovagi torna hagyományait életben tartsák. A dombtetőn felállított lovagi sátraiknál a csatacsillagok használatát sajátíthatták el az érdeklődőt, de kipróbálhatták a buzogányokat és kardokat is. Az esemény alatt két alkalommal is hadijáték-bemutatót tartottak.

A Királydomb a magyar szuverenitás bölcsője

A királydombi fesztivál jó alkalom, hogy egy kellemes családi időtöltés mellett mindenki vissza tudjon kapaszkodni a magyar történelem legfényesebb korszakaiba – fogalmazott rövid köszöntőjében Hetzmann Róbert, a Patrióták vezetője, a rendezvény főszervezője, aki felszólalása után összegezte a rendezvény eddigi tapasztalatait. Mint kiemelte, külön öröm, hogy a résztvevők átlagéletkora 30 év alatt van, köszönhetően a gyermekes családok magas számának. Kifejtette, a nemzet alapja a család, ezért a szervezők elsődleges célja a családok, a legfiatalabb generáció megszólítása volt. Úgy vélte, a nemzeti értékeket őrző rendezvények esetén sajnálatosan tapasztalható egyfajta elöregedés, ennek ellensúlyozására találták ki a hagyományőrző családi nap gondolatát. A rendezvény sajátossága, hogy itt a hagyományőrzők elvegyülnek a látogatók között, így sokkal őszintébben tudják megszólítani a mai kor emberét. Könnyebben válik megélhetővé, hogy a Királydomb a magyar parlamentarizmus, a nemzeti szuverenitás gondolatának bölcsője.

Amikor Rákosmezején, a rákosmezei országgyűlés helyszínén végigtekintünk, azt az ősi helyszínt látjuk, ahol a nemzeti szuverenitás gondolata megszületett sok száz évvel ezelőtt

– fogalmazott. Hozzátette,

ezek a gondolatok, ezek az értékek csak akkor maradhatnak közöttünk, ha lényegüket korszerűen meg tudjuk fogalmazni. Itt a látogatók megélhetik, mennyire nincs ellentétben a hagyomány a mai mindennapokkal.

A Szent Korona országának találkozóhelye

Hetzmann Róbert szólt arról is, bár az utóbbi két évben csak egy családi napot és egy konferenciát sikerült megtartani – azaz két év kimaradt a fesztivál életében –, az idei rendezvény mindenért kárpótolta a szervezőket, ugyanis bebizonyította, hogy a Királyfeszt eleven része lett a hagyományőrző programoknak és könnyedén újjá tudott születni. Hangsúlyozta, bátran ki lehet jelenteni, hogy a rendezvény megerősödött, hagyománnyá vált, és nemcsak a környékbeli kerületek, de az egész Kárpát-medence érdeklődőit vonzza. Hetzmann Róbert úgy vélte, a jövő kihívása, hogy a színvonal fenntartása mellett az esemény a nemzeti összetartozás szimbolikus helyszíne lehessen. Kiemelte,

ez egy kitűnő találkozóhelye lehetne a magyar-magyar kapcsolatoknak, hiszen valamikor a rákosmezei országgyűlések alkalmával a történelmi Magyar Királyság minden részéről egybesereglett itt a magyar nemesség.

Hozzátette, egy másik fontos távlati cél, hogy a Királydomb egy 365 napos rendezvényhelyszín legyen, ahol az év egészében hagyományőrző programok zajlanak.

Hetzmann Róbert külön kitért a frissen bemutatkozó Kincses Szerémség kiállításra. Kiemelte, a Szerémség a Délvidék legdélibb részén fekszik ugyan, de a középkori Magyar Királyság virágzó, markáns arcéllel rendelkező területe volt. Egykor nemcsak az ország legjobb borvidékének tekintették, de innen származik az első magyar bibliafordítás is. A XV. század kezdetétől, de már XIV. század végétől a nemzeti szuverenitás védelmének súlypontja lett. A török–magyar háborúkat civilizációs összecsapásként értelmezve a Szerémség 300 éven keresztül a Kárpát-medence pajzsa volt, míg végül el nem pusztult. Hetzmann Róbert kiemelte, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány által készített kiállítás ennek a küzdelemnek a maradék nyomait mutatja be képekkel és kísérőszövegekkel.

A Maszk Bábszínház Mátyás király életéről szóló bábelőadását követően a hagyományőrző egyesületek fegyveres bemutatói, lovagi tornái következtek. Majd a Hímzett Igricek társulata tartott énekléssel, közös muzsikálással tarkított zenés bábelőadást, amelyet táncoktatás követett. A Királyfeszt történetében először solymászbemutató is színesítette a programok repertoárját Győrffy-Villám András és családja közreműködésében.

A nemzet függetlenségéért máig meg kell harcolni

A fesztivál záróakkordjaként, Szalonna és Bandája koncertjét megelőzően Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő lépett a színpadra. A Királydomb sorsát évek óta kiemelt figyelemmel kísérő honatya elöljáróban arról beszélt, hogy a Királydomb és Rákos mezeje nincs méltóképpen elhelyezve hazánk történeti térképén, annak ellenére, hogy a rákosmezei országgyűlések ténye mindenki számára közismert.

Rákos mezeje minden hiteles forrás szerint több évszázadon keresztül a magyar alkotmányosság, a magyar nemzetpolitikai központja volt. A nemzet szabadságának, függetlenségének jelentőségét a modern korban sem kell magyarázni

– fogalmazott. Hozzátette, ezért is kell a Királydombon méltó helyszínt biztosítani a történelmi emlékezetnek.

Köszönöm szépen, hogy itt vannak, érezzék jól magukat, és vigyék a magyar országgyűlés egykori helyének jó hírét szerte az országban

– zárta köszöntőjét.

Újra fel kell fedezni

A Patriótáknak nyilatkozva a képviselő arról is beszélt, Magyarország „jól áll” saját nemzeti emlékhelyeinek fenntartásában, élővé tételében, ugyanakkor be kell vallani, hogy a rákosmezei országgyűlés helyszínét, amely a magyar államiság nagyon jelentős epizódját testesíti meg, újra fel kell fedezni. Szatmáry Kristóf köszönetet mondott a Patriótáknak, hogy a Királydomb hagyományát felélesztették.

A Királyfeszttel kicsit visszahelyezték a köztudatba a Rákosmezőnek, illetve a Királydombnak a történetét. Ha minden úgy folytatódik, ahogy szeretnénk, pár éven belül komoly változásokat érhetünk el, hogy az idelátogatókat végre méltó környezet fogadhassa

– emelte ki az országgyűlési képviselő.

2025. szeptember 29. © Susánszky Mátyás / Patrióták Sajtó

Fotó: Somogyi György

ADOMÁNYGYŰJTÉS A KIRÁLYDOMBI FATORNYOS EMLÉKJEL CÉLJÁRA

Kedvezményezett neve: Magyar Patrióták Közössége
Bankszámlaszám: 63200171-11070966
Közleménybe kérjük, írja be: Királydomb

Nemzetközi számlaszámunk (IBAN): HU12 6320 0171 1107 0966 0000 0000
SWIFT-kód (BIC): MKKBHUHB
Számlavezető bank: MBH Bank Nyrt.

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.