Írta: Hetzmann Róbert
Csehimindszent régi kisnemesi település Vas megye Vasvári járásában, Mindszenty József (1892-1975) bíboros, Magyarország utolsó hercegprímásának szülőfaluja. A rendszerváltásig tartó emlékezés-tilalom után lassan újra kezd kibontakozni Mindszenty kultusza a nyugati végeken. A falu épített öröksége a község nagy szülöttének emlékét őrzi.
Bár ennek az írásnak nem tárgya a tiszteletre méltó bíboros életútja, Csehimindszent történelmi emlékeinek jelentősége nem érthető meg anélkül, hogy ne vetnénk néhány áttekintő pillantást a zalaegerszegi plébános, a későbbi veszprémi püspök, majd esztergomi érsek történelmi pályafutására. Mindszentyt Pehm József néven anyakönyvezték, későbbi nevét szülőfaluja tiszteletére vette fel 1942-ben. A mindkét ágról kisnemesi gyökerű, földműves családból származó tehetséges gyermek tanulmányait Szombathelyen végezte. 1915-ben szentelték pappá. A tanácsköztársaság idején a vörös rendszerrel való szembehelyezkedése és hitoktatói tevékenysége miatt internálták. Már zalaegerszegi plébánosként (1921-1944) komoly tisztelet övezte, elsősorban a közösség hitéletének felpezsdítése és korszerű egyházszervező munkássága miatt.
Nem közismert, hogy meghatározó szerepe volt a Muraköz 1941-es visszacsatolásában. A magyar kormány német-horvát nyomásra nem számolt a Jugoszlávia összeomlását követően megszállt, többségében horvátajkú tájegység megtartásával. Mindszenty a muraközi kezdeményezők szavát meghallva, az önkéntes lemondás ellen tiltakozva a zalai megyegyűlés elé vitte az ügyet, ami rövidesen országos támogatást kapott. Mindszenty még a miniszterelnökkel is vállalta a konfrontációt a Csáktornya központú, régi zalai terület visszaszerzése érdekében. ,,Mindenről alkudozhatunk, de hazánk szent földje felől soha!” – zárta nagyhatású, tartalmában máig aktuális beszédét. Fellépése nem maradt eredménytelenül: nemsokára végbe is ment a Muraköz visszacsatolása. Ez az állapot azonban közismert okokból sajnos csak 1945-ig tartott.
1944-ben a veszprémi püspökké kinevezett Mindszentyt a német megszállással és a terrorral szembehelyezkedő állásfoglalásai miatt a nyilasok bebörtönözték. A legnehezebb időkben volt a magyar katolikus egyház feje: a pápa 1946-ban szentelte bíborossá Rómában. A földreformot is szorgalmazó, szociális érdekek képviseletét felvállaló Mindszenty kezdettől fogva a kommunisták rettegett ellensége volt. Eleinte lejárató propagandát folytattak ellene, majd a bolsevik hatalomátvételt követően, 1948 karácsonyán jogellenesen letartóztatták. A testi-lelki kínokkal gyötört bíborost 1949-ben koncepciós per során életfogytig terjedő fegyházbüntetésre ítélték. 1956. október 30-án magyar katonák szabadították ki fogságából. Ettől kezdve a szabadságharc egyik szellemi vezetője lett. Sokat idézett rádióbeszéde – az egykori kommunista és a mai internacionalista-liberális félreértelmezésekkel szemben – ’56 programjának lényegi összefoglalásaként ragadható meg. A magyar szabadságharc bukása után hosszú ideig az amerikai nagykövetségen, majd a Vatikánban és Bécsben tartózkodott. Mivel hazájába nem térhetett vissza, a világban szétszórt magyarság pásztora kívánt lenni. Száműzetésben, a bécsi irgalmasok kórházában halt meg 1975. május 6-án. Végakarata szerint a magyarok által is látogatott ausztriai búcsújáróhelyen, Máriacellben temették el, a kegytemplom Szent László-kápolnájában. Holttestét 1991-ben hazahozták, és ünnepélyesen újratemették az esztergomi bazilika kriptájában.
Csehimindszent legfőbb nevezetessége Mindszenty József szülői háza. A régi, módos parasztporta a bíboros emlékezetét őrző Mindszenty Alapítvány tulajdona. A Kádár-rendszerben jellegtelen, „szocialista” kinézetet kapott, de 2013-ban állami támogatással helyreállították, azóta eredeti állapotában tündököl a 120 éves tömésház a vasi település főutcáján. Benne emlékház és kiállítás működik, amely telefonos egyeztetés útján látogatható. (Az emlékház telefonszáma: 0630-416-4535, illetve 0630-514-3054.)
A Mindenszentek-templom sok értéket őrzött meg a múltból
A falu középkori eredetű, barokk stílusban átépített régi Mindenszentek-temploma – ahol Mindszenty bíborost megkeresztelték – önmagában is értékes műemlék. A település központjában, kisebb dombon álló szentegyház „magva” még az Árpádok idején, a XIII. században épült. Az 1330-as években a gótika jegyében kibővítették, ekkor nyerte nyolcszög alaprajzú – máig meglévő – szentélyét. A török idők folyamatos harcai miatt e vidékünk is elnéptelenedett, Csehimindszent temploma pedig rommá vált. A hódítók távoztával azonban újra élet költözött a faluba: templomukat az 1690-es években renoválták. 1773-74-ben a kegyúr támogatásával jelentős átalakításokat végeztek, amely során nyugati oldalához tornyot építettek. Főoltárképe Dormeister István festőművész alkotása. 1929-30-ban belsejét jelentősen megújították. A templom további érdekessége, hogy a főoltárt körülvevő, 1982-ben – tehát még a késő-kádárizmus idején – készített falfestményen (szekkó) Mindszenty bíboros édesanyjának alakja is megjelenik.
A templom körül nemrégiben példásan rendezett, a hely szellemiségéhez méltó parkot hoztak létre. A látogató megtekintheti a hercegprímás korábban állított szobrát, valamint a templomot megkerülő keresztutat, melyet Mindszenty életéből, emlékirataiból vett tematikus idézetek tesznek sajátossá. A templom szomszédjában pedig nemrégiben átadott zarándokház kínál szálláslehetőséget mindazoknak, akik felkeresik a „Magyarok Lelkiismeretének” szülőföldjét.
Ma is élnek rokonai a vasi dombok ölelte faluban. Szülei, Pehm János és Kovács Borbála a település felső végében lévő temetőben nyugszanak. Bár a zarándokok közül a temetőt csak kevesen keresik fel, megér egy rövid kitérőt. Sajnos, a falu népessége a kedvező(bb) lehetőségek ellenére folyamatosan elvándorol. Ma már csak 360-an lakják a rendszerváltáskor még ötszáz lelkes községet. Jelenleg a népesség fele cigány. Bár a helyiek elmondása szerint nincs gond velük – nem erőszakosak, legfeljebb „csak” feleselnek – nem örülnek tömeges megjelenésüknek és sokasodásuknak. Számos tősgyökeres család a jól ismert problémák miatt 10-15 km-rel távolabb lévő falvak iskoláiba kénytelen járatni gyermekét, ami szintén nem szolgálja a fiatalok helyben maradását. Remélhetőleg a zarándokturizmus a helyi közösség számára kapaszkodót jelent majd a megmaradásért vívott küzdelmes mindennapokban.
Egészen biztos, hogy Mindszenty azon magyarok közé tartozik, akikkel még hosszú évszázadok múltán is törődni fog az utókor. Példamutató személyes életútja, a nagy társadalmi vitákban képviselt felelős álláspontja, valamint el nem évülő tettei arra köteleznek bennünket, hogy példaképként állítsuk a jövő nemzedékek elé. Ehhez pedig emlékezésre és emlékhelyekre van szükség. Minden nem elhanyagolható és előremutató erőfeszítés dacára nem ok nélkül gondoljuk azt, hogy még bőven akad tennivalónk ezen a téren.