• 2017.07.22.

Műemlékvédelem

Műemlékvédelem

Műemlékvédelem 150 150 Patrióták

Épített örökségünk

Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.
Ipolyi Arnold (1823-1886)

Műemlékvédelem

A Magyar Patrióták Közössége kiemelt céljának tekinti a magyar műemlékek védelmét és megőrzését. Műemlékeink – várak, templomok, kastélyok, régi házak, hagyományos város- és faluképek – tanúskodnak történelmi múltunk és évezredes jelenlétünk bizonyságáról. Egyesületünk célul tűzte ki az épített örökség és a régi emlékek védelmét, de legalább megörökítését. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a műemlékek megőrzése nem öncélú tevékenység: az örökségvédelmet a nemzetpolitika szolgálatába kívánjuk állítani (patrióta örökségvédelem). Emiatt nagy hangsúlyt kap az ismeretterjesztés. Úgy véljük, az idők megpróbáltatásait csak akkor állhatjuk ki, ha társadalmunk hű marad gyökereihez.

Pusztuló örökség

Nagy gondot jelent, hogy számos műemlékünk igen rossz állapotú. Ennek oka általában az állagmegóvás hiánya, ami akár szándékos, ám mindenképpen jogellenes magatartás is lehet. Az életveszélyessé váló műemléket ugyanis már le lehet bontani. Így járt a budapesti Király utca 40. és a Tolna megyei Zsibrik barokk evangélikus temploma is. A tulajdonosnak gyakran „megéri” szabadulni egy romos épülettől: a felújítás költségei magasak lehetnek, de az is elképzelhető, hogy az ingatlan fekvése miatt túl értékes, ezért inkább üzleti célokra kívánja hasznosítani (pl. lakópark építése). Egyesületünk fel kívánja hívni a társadalom figyelmét pusztuló, kallódó örökségünkre.

Ezt a célt szolgálja a pusztuló örökségünk cikksorozat, amely az elhanyagolt, de az egész nemzet számára fontos műemlékekre hívja fel a figyelmet. Eddig a bicskei Hegyikastély és csillagvizsgálóval, valamint a bonyhádbörzsönyi Perczel-kúriával ismerkedhettek meg támogatóink.

A pusztuló Eötvös-emlékkápolna Ercsi határában (Fejér megye)

A pusztuló Eötvös-emlékkápolna
Ercsi határában (Fejér megye)

Népi építészetünk rohamosan pusztul és sajnos nem újul meg. A fiatalok nem építenek ilyen vagy hasonló házakat többé – Összeomlott, már lakatlan palócház, Ipolynyék (Felvidék)

Népi építészetünk rohamosan pusztul és sajnos
nem újul meg. A fiatalok nem építenek ilyen vagy hasonló házakat többé – Összeomlott, már lakatlan palócház, Ipolynyék (Felvidék)

Befektetők útjában

A budapesti Erkel utca 18. bontása

A budapesti Erkel utca 18. bontása

Rá kívánunk mutatni: épített örökségünk folyamatosan veszélyben van. Bár az Alaptörvény is kimondja, hogy kulturális értékeink védelme, fenntartása és megőrzése mindenki feladata, a tőkeérdekeltségek – a magántulajdon szentségére hivatkozva, valójában profitérdekből – sokszor gázolnak át a műemlékvédelem elvein. A jogszabályi hiányosságokat kihasználva nem egy értékes épületet bontottak le Budapest és több magyar vidéki város központjában. A Magyar Patrióták Közössége 2015-ben tiltakozott a VIII. kerületi Zichy-ház kilátásba helyezett lebontása, valamint a IX. kerületi Erkel utca 18. elpusztítása miatt. Határozott fellépést sürgetünk az örökségvédelem területén, a nemzet közös örökségét nem szabad profitérdekeknek alárendelni.

Patrióta örökségvédelem indokai

Gyöngyös főtereA kommunista diktatúra nagyon sok kárt tett a magyar városképekben – Fontos lenne, hogy ne csak egy-egy
műemléket óvjunk, hanem környezetüket is a helytelen, városképbe nem illő beépítésektől! (A képen Gyöngyös főtere)

Szól néhány olyan döntő érv a magyar örökség megóvása mellett, amely megerősít minket abban, hogy a helyi közösségek érdeke igenis védhető a profitérdekeltségek ideológiájával szemben:

  • Műemlékeink képezik a magyar kultúra tárgyi lenyomatát. Megtartásuk nélkül az ország és a benne élő emberek is szegényebbek lennének, hiszen „nem csak kenyéren él az ember.”
  • Az értékes műemlékek fenntartása ugyan gyakran költséges, de ezek a látványosságok a rárakódó szolgáltatások révén rengeteg pénzt áramoltatnak az adott térségbe. Bizonyított, hogy a műemlékvédelem fellendíti a turizmust – de nemcsak az a fontos, hogy „pénzt hoz”, hanem az is, hogy ez a bevétel többnyire a helyi vállalkozók és az önkormányzatok oldalán jelenik meg.
  • Az épített örökség alkalmas a történelmi múlt hiteles bemutatására, megélésére. Ez az örökségvédelem valódi szerepe: a tanítás. Biztosítani kell a jövő nemzedékek számára, hogy a magyar múltat megismerhessék. Mindez alapját képezi annak, hogy a magyar embereknek egészséges nemzettudata, közös identitása lehessen.
  • Egy-egy településnek érzelmi okokból sokat jelenthetnek a helyben fennálló értékek, amelyek akár a helyi közösség jelképeivé is válhatnak. Közismert, hogy a műemlékek világszerte fontos társadalmi-közösségi funkciót töltenek be. Mindez megerősíti a helyi identitást, ezáltal segít az elvándorlás problémájának megoldásában.

Le kell szoknunk a hagyományőrzésről. Nemzeti hagyományainkkal, népszokásainkkal és az egész magyar kultúrával az a baj, hogy amióta elkezdtük vitrinbe tenni és ott őrizni, éppen onnan tűntek el, ahová valók: az életünkből. A magyar kultúrát meg kell óvni tehát az elskanzenesedéstől, a látszati imitálástól, a valószínűtlenségtől. Élő hagyományt kell teremteni, amely nem a külsőségeken alapszik, hanem az adott hagyomány feletti tartalmi átlényegülésen, átszellemülésen.

Itt mutatkozik meg a legnagyobb különbség a Magyar Patrióták Közössége és sok, hagyományokkal, műemlékekkel foglalkozó civil szervezet között: mi nem elsősorban az anyagot, hanem a mögöttes tartalmat védjük. Az örökség (és a magyar kultúra) lényege ugyanis nem az anyagban van! (Ami természetesen egy percig sem jelenti azt, hogy történelmi emlékeinket ne anyagi valójukban kellene megőriznünk.)

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet

    Az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat elolvastam és elfogadom.