Teltházas érdeklődés fogadta a XVI. kerületi Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ (KHEK) kiállítótermében a „Dicsőséges Királydomb” című konferenciát, amelynek közönségét Frölichné Lendvai Beatrix igazgatóhelyettes, az intézmény megbízott vezetője üdvözölte a házigazda nevében, és elmondta, hogy az elmúlt négy hétben sok kíváncsi érdeklődő tért be hozzájuk, megtekinteni a kiállítás rollapjait.

A Múltból a Jövőbe Alapítvány égisze alatt – a Miniszterelnökség és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával -, a Patrióták szakmai partnersége mellett létrejött emlékülés első felszólalója Kovács Péter polgármester volt, aki gyerekkorában a Királydombon szánkózott, így személyesen is kötődik a területhez. A kerület vezetője elmondta, ők is csak nemrégiben kezdtek el újra beszélni a Királydombról. „Itt a tőszomszédságunkban van egy terület, ami a magyar történelemben jelentős szerepet játszott és méltatlanul alulértékelt, de a Patriótáknak köszönhetően az Országgyűlés is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és innentől kezdődik el majd az a sikertörténet, ami majd elvezet oda, hogy méltó emlékhely is kialakuljon majd itt” – mondta a kerület polgármestere. Kovács Péter hozzátette, még sok víznek le kell folynia a Rákos-patakon, amíg ez megvalósul, ugyanakkor a XVI. kerületi önkormányzat segíteni fogja ezt a munkát.

A polgármesteri köszöntőt követően Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő nyitotta meg a konferenciát. A képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia témája különösen közel áll szívéhez, mert a tanácskozás történelmünk és egyben kultúránk nemzeti gyökereit keresi. Az elmúlt évtizedek Budapest múltjának újrafelfedezését is jelentik: a főváros történelme nem az 1873-as megalakulással kezdődött, hanem sokkal régebbi időkre megy vissza. Szatmáry Kristóf örömének adott hangot, hogy a konferencia itt, Mátyásföldön valósulhatott meg. „Nagyon örülök a kiállításnak, mert ez a mi, XVI. kerületiek történelme is, hiszen a Királydomb majdnem XVI. kerület, egy-egy nagyobb országgyűlés átnyúlhatott a mai határokon” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Mivel a rákosmezei országgyűlések a népképviselet fontos előzményének tekintendők, ezért a konferencia külön figyelmet fordított rá, hogy e jogintézmény későbbi fejleményeit is górcső alá vegye. Dr. Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója a népképviselet 1956-ban megvalósult formáit mutatta be, elsősorban szülővárosa, Várpalota példáján keresztül. A történész előadása rámutatott, hogy a Rákos mezejéről ismert tömeges gyűlések és az 1956-ban magára talált, önszerveződő nemzeti közösségek között számos párhuzam fedezhető fel.

A konferencia szakmai részét Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár előadása folytatta, aki átfogó képet adott a középkori magyar rendi országgyűlések kialakulásáról és alkotmánytörténetünkben betöltött szerepéről. Az alkotmánybíró felhívta rá a figyelmet, hogy különbséget kell tenni országos gyűlések és országgyűlések között, amely utóbbiakon már törvényt is alkottak. Az első két valódi országgyűlés III. András király idején történt – 1290-ben és 1298-ban –, akinek már komoly legitimitási nehézséget jelentett, hogy Árpád-házi leszármazottnak ismertesse el magát. Dr. Horváth Attila hangsúlyozta: a rákosmezei országgyűlések a magyar történelem meghatározó eseményei voltak, és legyünk büszkék rá, hogy Magyarországon működik Európában a második legrégebbi országgyűlés. Az alkotmánybíró szerint ennek a hagyománynak köszönhető, hogy a népképviselet és az alkotmányosság gondolata ilyen mélyen benne él az emberekben. „Ez a magyar emberek számára egy természetes közeg, amit erőszakkal szakított meg a szovjet típusú diktatúra” – mondta el.

Horváth Attila előadását követően Hajagos Csaba mint a konferencia levezető elnöke jelezte, hogy a programban változás történt, ugyanis Kontos Gábor előadása az előadó munkaügyi elfoglaltsága okán elmarad, és ezzel – lévén, hogy személyében a konferencia előadója is egyben – rátért saját előadására, amely „A magyar államiság dicső helyszíne” – Egy animációs kisfilm története és hatása címet kapta. A témát illető alapműveltség megszerzése hét és fél percben – ezekkel a szavakkal jellemezte az interneten már több mint tizenkétezer ember által megtekintett kisfilmet a történész, aki egyúttal a Patrióták műhelyében oktatási segédanyagként készített produkció forgatókönyvének szerzője. Hajagos Csaba kiemelte: az egyik alapvetés Rákosmező elfeledett szerepének emléket állítani, és minél több emberrel megismertetni ezt a fontos ügyet. A figyelemfelkeltés volt a második cél: a köztudatból kikopott helyszín nemzeti identitásban betöltött szerepét fokozni, és eljuttatni azt a közoktatásba a fiatal korosztály számára befogadható módon. Meghökkentést keltett, amikor az előadó ismertette: a legnépszerűbb közösségi oldal letiltotta az animációs kisfilm hirdetését, arra hivatkozással, hogy bizonyos „közösségi alapelvekbe” ütköző, kirekesztő tartalom – a platform etnikai specifikációra hivatkozott –, de ez a bosszantó cenzúra sem állhatott a videó sikerének útjába.

A konferencia második szekcióját egy rendkívül izgalmas néprajzi felfedezésekről szóló előadás nyitotta meg. Agócs Gergely PhD, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi és Népzenei Kutatóközpontjának tudományos munkatársa zenekarával 2021-ben fergeteges koncertet adott az I. Királyfeszten, most azonban a Kaukázus északi előterében, a nogajok körében tett felfedezéseiről adott számot, melyek alapján újra kell rendszerezni a népzenei örökségünkről meglévő tudásunkat. Nem titok, hogy a jövőben ennek a zenei örökségnek a felvonultatása is bekerül a Királyfeszt programjába, amely kezdettől fogva a népzene és régizene világára építkezett.

Magyar Attila kísérleti régész, viseletkutató a múlt rekonstruálásáról tartott képvetítéssel egybekötött előadást, külön is említve a Királydombon már három alkalommal is felállított királyi sátor helyreállításának történetét. Részletesen bemutatta a történelmi életmód-rekonstrukciót, amelyet röviden úgy határozott meg, hogy alatta egy történelmi időszak megjelenítése értendő, mégpedig az adott kor emberének vagy valamely szituációjának saját környezetében történő bemutatása által. Magyar Attila nyomatékosította: a történelmi életmód-rekonstrukció ’90-es évekbeli hazai megjelenése óta annak aktív résztvevőjeként vallja, hogy ez a módszer rendkívül hatékony segítség tud lenni a történelemoktatásban és az ismeretterjesztésben, ahogy a Királydombon is több alkalommal történt.

Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének vezetője és egyúttal a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa előadásában a rákosmezei országgyűlések közoktatásban betöltött szerepét ismertette. A terület szakértője kiemelte: noha Rákos mezeje nem egy kötelező topográfiai név, a nemzeti emlékhely nagy jelentősége okán a tantervi követelmények között számos alkalommal megjelenik, amit az előadó a középiskolai tankönyvből vett példákkal illusztrált. Nánay Mihály elmondta: a rákosmezei országgyűlések jelentősége okán még akár a téma jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését is el tudná képzelni a történelemoktatásban.

A Királydomb életre keltését szolgáló hagyományőrző nagyrendezvényről, a Királyfesztről Hetzmann Róbert főszervező, a Patrióták elnöke tartott előadást, bemutatva a fesztivál megszületését és sikertörténetét. Az elnök hangsúlyozta: a Rákosmezei Királydomb az egyetlen, kifejezetten a középkori magyar államisággal kapcsolatos nemzeti emlékhelyünk, amely egyúttal a magyar szuverenitás gondolatának bölcsője is. Szomorú, hogy ezen a helyen ma egy füves legelő van, se emlékmű, se emléktábla nem emlékeztet a helyszín jelentőségére – mondta Hetzmann Róbert. Az egyesület meghallotta a honpolgárok hangját, és az elnök be is mutatta egy fatornyos emlékjel látványtervét, melyet a szervezet fel szeretne állítani a Királydombon. Erre az ismeretterjesztő faragott oszlopra közadakozásból teremtenék elő az anyagi forrásokat.

A Királydombról szóló konferenciát Zsolnai Gábor, a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány kurátorának előadása zárta, aki bemutatta az alapítvány tevékenységeit, amellyel már a II. Királyfeszt látogatói is megismerkedhettek. A Bajvívás és nemzeti nevelés emlékhelyeinken című előadás részletesen ismertette a szakkörök és foglalkozások működését, és ma már van olyan iskola, ahol többen választják a bajvívást, mint a legnépszerűbb sportot, a focit. Rengeteg hadijátékot tartanak, részben a szakkörös gyerekeknek, de vannak nyilvános programok is. „A legizgalmasabb mindig a csatajáték, ahol egyszerre ötven, általában vadidegen gyereket tudunk foglalkoztatni. Van két csapat, és egy adott stratégiai célt kell megvalósítani. Megvan, hogy ki a derékhad, jobbszárny, balszárny, kik a csatavezető hadnagyok, és ők maguk szervezik meg magukat, mi kívülről figyeljük” – ismertette munkájukat, amely egyúttal a Királyfeszt kínálatának egyik legnépszerűbb programjává vált.

A konferencia zárszavát ugyancsak Hajagos Csaba történész mondta, aki arról tájékoztatott, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásának köszönhetően az előadások írott változata könyv formájában is meg fog jelenni, ami még karácsony előtt várható. A tanácskozás végén szendvicsebéd várta az érdeklődőket, akik egyúttal a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ állandó tárlatát is megtekinthették. A „Dicsőséges Királydomb” kiállítás szeptember 10-ig lesz látogatható Mátyásföldön, utána Vácdukára, majd a Heves vármegyei Abasárra utazik.

Képek forrása: Múltból a Jövőbe Alapítvány, Kovács Péter polgármester oldala