A Királydombi Családi Nap délután két órakor a Susato Régizene Együttes koncertjével vette kezdetét. A hagyományőrző muzsikusokat hamarosan a diósdi Bajvívó Lovagok követték: látványos lovagi tornájukat a Susato korabeli dallamai kísérték. Bár az idei családi nap a korábbi Királyfesztekhez képest szűkebb programmal valósult meg, a nagy érdeklődés és a benépesülő történelmi tábor ismét a Királydomb legendás hagyományőrző sokadalmainak hangulatát idézte. A rendezvény célja ezúttal is az volt, hogy az egykori országgyűlések helyszínén a történelem ne csupán emlék, hanem megtapasztalható, közösségi élmény legyen.

Rákóczi-emlékfa őrzi a vezérlő fejedelem emlékét

A délután kiemelkedő eseménye a Rákóczi-emlékfa felavatása volt. Idén 350 esztendeje, 1676-ban született II. Rákóczi Ferenc, akinek személye különösen is összekapcsolódik Rákosmező történetével. A szabadságharc fejedelme 1705-ben ide hívta össze az országgyűlést, folytatva a középkori magyar diéta több évszázados rákosmezei hagyományát. A gyűlést végül a hadi helyzet miatt nem itt, hanem Szécsényben tartották meg, ahol szeptemberben vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit – ez volt azonban a magyar történelemben az utolsó, amikor Rákos mezejére országgyűlést hirdettek meg.

Az évforduló alkalmából a Magyar Patrióták Közössége egy hét méter magas, faiskolában nevelt törökmogyorót ültetett a Királydombon. A fafaj kiválasztása sem véletlen: a hagyomány szerint a törökmogyoró Rákóczi kedvelt fája volt. Az emlékfa így egyszerre idézi fel a fejedelem alakját és azt a történelmi örökséget, amelynek a Rákos mezeje és a Királydomb az egyik utolsó fennmaradt tanúja.

Az avatást követően Zsigmond Szabolcs klarinét- és tárogatóművész szólaltatta meg a tárogatót. Előadásában felcsendült a Krasznahorka büszke vára dallama, majd egy Rákóczi-kori kuruc nóta. Az emlékfa felavatása az egybegyűltek közös Himnusz-éneklésével zárult. Az ünnepi alkalomra a tavasszal felállított fatornyos királydombi emlékjel kiskockakő talapzatot kapott, így a mostani átadással immáron teljes formájában őrzi a történelmi helyszín emlékezetét.

Az Abafi csaknem két évszázad után ismét megérkezett

A délután folyamán a Királydomb másik arcát is megmutatta: a hadi és zenei hagyományok mellett a szabadegyetemek hagyományait folytatva, a magyar irodalom öröksége is helyet kapott a programban. Zsúfolásig megteltek a közönségsátorban elhelyezett padok, amikor kezdetét vette az „Abafi megérkezett” című könyvbemutató. A közönség Domonkos László író, újságíró előadását hallgathatta meg Jósika Miklós 1836-ban megjelent művéről.

Az Abafi mérföldkő a magyar irodalomban: Jósika regényével indult útjára hazánkban a történelmi regény műfaja, a mű mégis csaknem teljesen kikopott a köztudatból. A Magyar Patrióták Közössége ezért egy 1933-as kiadás utánnyomásával ismét az olvasók – mindenekelőtt a fiatalok – kezébe adja a regényt. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Domonkos László felidézte a magyar történelmi regény és Erdély különleges kapcsolatát, azt a közeget, amelynek múltja, történelmi tapasztalatai és hagyományai Jósika számára is meghatározó ihletforrást jelentettek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Abafi közel kétszáz esztendős kora ellenére ma is meglepően könnyen és élvezettel olvasható – ezért is érdemes újra felfedezni.

Lovak, sólymok, vitézek a történelmi táborban

A meghirdetett színpadi események mellett egész délután folyamatosan zajlottak a hagyományőrző programok. A látogatók beléphettek a királyi sátorba, megtekinthették a Dicsőséges Királydomb-kiállítást, kipróbálhatták az íjászatot, találkozhattak bajvívókkal és solymászokkal, valamint közelről ismerkedhettek meg a történelmi tábori élettel és a korabeli fegyverekkel. A bemutatókban a Bajvívó Lovagok Egyesülete és a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány is közreműködött.

A hagyományos bajvívás és a mindig nagy érdeklődést kiváltó solymászbemutató mellett ezúttal különösen népszerűek voltak a lovas hagyományőrzők. Régi tervünk vált ezzel valóra: első ízben sikerült úgy megrendezni a királydombi sokadalmat, hogy a magyar történelemtől elválaszthatatlan lovas kultúra is testközelből jelen lehessen.

Ahogy közeledett az este, a Királydombot ismét régi muzsika töltötte be. A Hollóének Hungarica koncertje után a rendezvény méltó lezárásaként újra a bajvívóké lett a főszerep. Az alkonyatban, fáklyafény mellett megtartott utolsó lovagi torna már-már balladai hangulatot teremtett a történelmi helyszínen.

A Királydombi Családi Nap ezzel ismét megmutatta, miért fontos, hogy a Rákos mezejének történelmi öröksége ne pusztán könyvek lapjain maradjon fenn. A királyi sátor, a lovasok, a vitézek, a sólymok, a régi hangszerek és az újonnan elültetett Rákóczi-emlékfa együtt tették kézzelfoghatóvá azt az örökséget, amely évszázadokon át ehhez a helyhez kötődött. A szervező Magyar Patrióták Közössége bízik abban, hogy jövőre ismét benépesülhet a Királydomb, és folytatódhat az elmúlt években kialakult hagyomány – mert az ősök útján tovább kell járnunk!

A Királydombi Családi Nap a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával valósul meg.

A fényképek feltöltésére később kerül sor.

Magyar Patrióták Közössége © 2026. szeptember 30.