Nemzeti ünnepünkön szentelték fel a tavaly elhunyt 1956-os szabadságharcos, volt halálraítélt, Wittner Mária síremlékét Dunakeszi temetőjében.
A tavalyinál két és félszer több, mintegy 569 ezer forint SZJA 1 %-os felajánlásban részesült a Magyar Patrióták Közössége idén. A személyi jövedelmadóból származó támogatásból könyvet fogunk kiadni szervezetünk tíz éves fennállása alkalmából. Köszönjük a segítséget!
Könyvmissziós programunk lényege, hogy a legszebb kiadványainkkal magyarországi és külhoni magyar iskolákat támogatunk, minél többek számára hozzáférhetővé és megszerethetővé téve a nemzet közös örökségét.
Bár a hajdani Radetzky-laktanya hátsó szárnyait lebontották és a Bem téri tömbnek is csak a homlokzata maradhatott meg, a tér arculata nem csorbult. Mindez jelentős eredmény, hiszen a sikeresen megakadályozott korábbi tervek az épület egészének megsemmisülésével számoltak.
Mecseknádasd önkormányzata nagyon nehezen vált meg a Felszabadulás utcától, pedig a kommunista rendszer hajnalán a sváb falu negyven százalékát kitelepítették. Reméljük, a Gebhardt–Schneider házaspár fellépése másokat is tettekre sarkall, hiszen országszerte bőven akadnak még önkényuralmi elnevezések.
1871-ben Párizsban bebizonyosodott, hogy a kommunista világmegváltáshoz hullahegyeken át vezet az út.
Magyarországon több olyan „Királydomb” van vagy volt, amelyek emléke – a Rákosmezei Királydombbal ellentétben – jobban megmaradt a nemzeti köztudatban. Eredetük az ősidők homályába nyúlik vissza, kultikus szerepük rendre a magyar történelem sorsfordító pillanataihoz fűződik.
Ritka pillanatot kapott lencsevégre az a drón, amely június elején szállt fel a Rákosmezei Királydomb tövében: a kultikus nemzeti emlékhelyen újra állt a királyi sátor, amelyet így most már madártávlatból is megcsodálhatunk.
33 évvel a rendszerváltozás után eltűnt Magyarország térképéről az utolsó olyan közterület, amely Szamuely Tibor nevét viselte, miután Nagybaracska önkormányzata idén megvált kommunista utcaneveitől.