Megalakulásunkat követően hat évvel úgy döntöttünk, hogy új arculattal örvendeztetjük…
Ugyan a legtöbb szakirodalom úgy tudja, hogy Magyarországon az 1738-as volt az utolsó pestisjárvány, a tudományos munkák rendre megfeledkeznek egy csaknem hat évtizeddel későbbi tömeges megfertőződésről. A ragály 1795-96-ban kegyetlenül dühöngött az ország Oszmán Birodalommal határos déli végvidékén, a Szerémségben.
Átadtuk a Patrióták által papír alapon gyűjtött mintegy négyszáz aláírást a magyarországi szervezést irányító Rákóczi Szövetségnek. Egyesületünk online kampánya mellett ezzel is hozzájárult a két nap múlva záruló, nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés sikeréhez.
Bár a történelemórán még remélhetőleg mindenki tanul a középkori országgyűlések és hadrakelések színteréről, a Rákosmező pontos fekvése teljesen kikopott a köztudatból. A magyar történelem sorsfordító tanácskozásai Budapest X. kerületéhez, a kőbánya-felsőrákosi Királydombhoz köthetők. Már a reformkorban szobor állítását tervezte Boráros János, Pest város egykori főbírója – a mai Boráros tér névadója –, azonban mai napig se emlékmű, se tájékoztató tábla nincs azon a helyen, ahol „a hon sarkalatos dolgai intéztettek.” A Királydomb ügye tovább nem odázható, mert lassan teljesen beépítik az egykori jeles történelmi helyszínt.
Felkerült a Patrióták Youtube-csatornájára a kecsői iskola megmentéséért rendezett decemberi gálaestünk videója. A gyűjtés során eddig befolyt adományok egy része már eljutott a felvidéki magyar iskolához.
A székely szabadság napját Marosvásárhelyen ugyan nem, de Budapesten sikeresen…
A történelemhamisítás nem tűnt el életünkből, a kommunizmus borzalmait alig…
Pelikán elvtárssal üzent a Magyar Patrióták Közössége a kommunista diktatúra…
Bár a kecsői magyar kisiskola megmentéséért indult adománygyűjtésünk március végéig…