A Patrióták legújabb könyve, az önkényuralmi utca- és intézményneveket és azok mentegetőit leleplező „Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” igazi csemege azok számára, akik szerint elfogadhatatlan a kettős mérce, és a világtörténelem legtömegpusztítóbb ideológiájáról ki kell mondani az igazságot.
Az ŐSÖK és HŐSÖK produkció következő részében a körülbelül 50–60 ezer főt számláló nemzetőri intézményt ismerhetjük meg.
„Magyarságért” kitüntetést adományozott Hetzmann Róbertnek a Patrióták élén végzett, a magyar kultúra védelmét szolgáló munkája elismeréseként a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége. Egyesületünk elnöke a díjat szombaton vette át négy másik kitüntetett – Csáky Pál, Dunajszky Géza, Falath Zsuzsanna, Mihályi Molnár László – társaságában a győri városháza dísztermében.
Kétrészes tanulmányunkban leporoljuk ezeket az elfeledett-elfeledtetett magyar földrajzi neveket és arra kérjük az olvasót, hogy ezentúl ő se szégyellje azokat, hiszen senki nem tilthatja nekünk meg nyelvi örökségünk eme értékes darabjainak megismerését és használatát. Az exonimák forrását külön táblázatba foglaltuk, ilyen részletesen először kerülnek publikálásra.
A fenti, megmosolyogtatónak tűnő szóvirággal hívta fel Simonyi Zsigmond nyelvtudós több mint száz éve a figyelmet arra az abszurd helyzetre, ahogyan idegenbe szakadt földrajzi neveinkkel bánik a magyar írástudó társadalom. Hiszen kinek jutna eszébe Bécs helyet Wient vagy mondjuk Velence helyett Veneziat mondani? Mégis, a külföldi földrajzi helyekkel kapcsolatos magyar helynevek garmadáját száműzték tudatunkból, hiszen az idegen elnevezés mindig csak korszerűbb és jobb lehet a jó öreg hazainál – ugyebár.
„Amíg Maradékon megmarad ez a hit, addig lesz itt magyarság” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a kicsiny szerémségi református gyülekezettől Tisza István gróf 1918. szeptember 25-én tett látogatása végén. A maradékiak számára emlékezetes eseményt a Magyar Patrióták Közössége emléktáblával örökítette meg a 103. évforduló alkalmából.
Miközben gyermekeinket célba vette a globális tudatipar, mi Patrióták nem feledhetjük, hogy a nemzeti identitás átadása is a legfiatalabb korosztályok megszólításával lehetséges. Ebben nyújt kiváló segítséget A Királydomb meséi című gyermekeknek szóló rendhagyó színezőkönyvünk, amely az I. Királyfesztre jelent meg.
Az ŐSÖK és HŐSÖK produkció következő részében a limanovai csata részleteit ismerhetjük meg.
Az újdonsült nemzeti emlékhely és a Patrióták életében egyaránt mérföldkőnek számít a rákosmezei Királydombon első ízben megrendezett hagyományőrző fesztivál. A középkort megidéző kétnapos forgatagon mintegy négyezren vettek részt, ami bebizonyította, hogy a Királydomb újra felkerült a nemzeti emlékezet térképére.